viri baromságai

bon jovi - have a nice day - belgium

2011-07-31T20:47:00.000+02:00

na,ha valaki még olvassa ezt a blogom,ez egy videóm a belga koncertről:

2010-12-23T22:56:00.001+01:00

2010-12-17T21:22:00.000+01:00

fingers crossed for not having heavy snow until tomorrow lets say noon
please somebody up there i want to go home

2010-12-01T21:48:00.001+01:00

2010-11-16T21:38:00.002+01:00

my english blog: here

2010-11-13T00:19:00.001+01:00

fogok írni,csak meg kell várnom az alkalmas pillanatot

2010-11-06T02:03:00.002+01:00

hogy lehet ezt felfogni?

eh?

2010-10-11T22:42:00.001+02:00

2010-10-11T22:41:00.005+02:00

im reading this book,the time travelers wife,and i cant put it down... its such a magnificent writing,i feel myself in a dreamworld - ahh ok,its not so far from myself - but literally im not here. at least my mind.
it flows like a river,the characters,the relationships,the conversations,the feelings... clare and henry are like angels,so different from other people,yet so real and human,and this makes this book so amazing for me.
and i just saw that they made a movie of it,but movies are always worse than books... anyway i cant wait to get to the end... im only at page hundred-and-something because it makes me think so much,its like i read one sentence and i get lost in my thoughts,then i come back and continue,and... its the best book ive read for a long long long time... im gonna write about it when ive finished!

on friday i accidentally met my friend,katarina. ahhh so strange,now i cant stop seeing my writing as an example for what we are learning at school. the classes are pretty useful,fortunately,we have to write stories,different type of sentences,and so on. and it makes me feel so glad that i can write quite good stuff. i feel it easy - and strange at the same time because its not my mother tongue - to write anything our teacher asks however complicated it can be. well,of course she has to correct me,for example today i wrote about children playing,and i used the word "kiting" which doesnt exist haha:D ehh,whatever. i just like it.

so i met katarina and she invited me to hers. shes got a new house,new housemates,and we have a mutual friend whom i havent seen for ages. she is hungarian,and she brought some hungarian drink... mézes pálinka!!!! ooooh i was amazed,i havent tasted anything like that since i came here. fortunately im still able to define my limitations,so i didnt get so drunk - ahh well,i was a bit dizzy cycling home but i loved it!!
and i got to know such great people: a czech dancer who just moved from new york,a romanian guy who turned out to have a daughter back in romania but he cant really see her. and katarina doesnt talk to her parents. and i was like what the hell im digging myself deeper and deeper in self-pity for,just look at other peoples lives you stupid girl and feel yourself lucky that youre living in such a wonderful city. and still having freedom even if it doesnt feel so. whats freedom anyway? when you get to do whatever you want i would say. whatever.

saturday was such a shitty day,there was no sun for a single second,and it was cold too. i knew i had to babysit in canary wharf,so i decided to walk a bit. first,to nunhead cemetery,and then to lewisham. you know in a cemetery at least i always have this feeling,i cant describe it. but i love reading the writing on the headstones. xy,who passed away,remains in our hearts,and so on. i always imagine what the lives of these people could have been. you can see little graves,graves of babies,kids,teenagers,people in their twenties. wifes bury their husbands,husbands bury their wifes. yet i find cemeteries friendly and calm places. being surrounded by thousands of people who dont disturb you,who just lie and keep their mouths shut. sorry guys,really.
and i saw some graves of chinese people too,so its hopefully not them that we eat in chinese reastaurants:D

then i walked to lewisham,bought some jumpers in a charity shop(cheap),and then went to canary wharf. this house was incredible! from the terrace,the thames only was like 6 feet away? beautiful view! so they needed me because they visited their friends there and wanted to have a beer with them. in the meantime we played on the violin and the piano with the kids. the man is a viola player and has been touring with robbie williams and stuff... he spends half of his life at abbey road. i must get to know him:) oooh it was so embarrassing,he asked me to play on the piano (because my hostparents keep telling everybody that im a good piano player.......) im never gonna play for a musician. ever!
afterwards we took a cab home... completely contrary to my principles,but what could i have done. first time in my life - for all i know.

and sunday - reading the book in peckham park all day... it was so warm,i fell asleep,and i got a bit tanned hehe:)

10/10/10

2010-10-10T22:23:00.000+02:00

and next year,my mums birthday: 11/11/11:)
too many things have happened this weekend,and im tired to write...
but this was such a beautiful sunny day,i feel the need to post this song...

roxette

2010-10-07T22:26:00.001+02:00

one of my favourite bands from my childhood. still know the lyrics by heart. they are fantastic in my opinion! mum,enjoy!!
stars(!!) how do you do, the look, dangerous, fading like a flower, anyone, so far away
but my favourite is:

eat pray love

2010-10-06T13:22:00.009+02:00

we watched it eventually!
well,i must say that i think most of the people wouldnt like this movie.
theres this woman (julia roberts),after a divorce,trying to find peace - as she said. she goes to italy (eat),to india (pray) and to bali (love?). it was like a documentary,i mean more like a mixture of those adverts like "visit india" and stuff,and a description of how she had changed along her journey. the kind of movie that people would get bored of. even myself,despite the fact that i could really identify myself with the role julia roberts played. it made me think about a lot of things,and maybe even had an effect on me - my neighbour says the woman was always crying,but i admire her for being strong enough to quit her marriage,to realise that she wants a new life,and although it took a long time for her to actually reach her goal,she made it eventually,and thats the point.

anyway,we agreed that the italian part was too long (not to mention the whole movie was about 140 minutes...),and we didnt understand why it was all about cooking. and the music was... i dont know,maybe im just not in the mood. but there was the heart of gold,which i like.
lets post it.

but then the brazilian music in bali... aaah i dont like brazilian music,too soft and cheesy. after all,the guy was brazilian,so... whatever.
and the funniest thing was that my neighbour had come to see this one because of that spanish guy and he had been on screen for 10 minutes i guess:D:D
the book has to be way better. all these emotions and conclusions written down must be good to read,instead of seeing some people trying to act. i definitely wouldnt have made a movie of that book.

update: a thing i did like: in india she wore a badge with "i'm being silent" or something like that written on it. i want to do the same. lets say,on sunday im not gonna speak. to anybody.

lalalaaaaaaaaaaaa

2010-10-04T22:59:00.003+02:00

first of all. i had to take otto in the morning (long ride,15 minutes if i go fast). which is quite usual,but last week i didnt do too much as i was ill. so it was tiring.
they both had violin today. i decided to bring ottos one when i go to my school and then to ottos to attend his violin lesson. then it turned out that hostdad had forgot to bring fritzs violin so i had to take that too.
after my lesson i realised that the bloody bike had a flat tyre. i had to run home - and i was still trying to cycle because i had no time - and grab the yellow bike. then i had 15 minutes for the 15 minute ride. i did it but there were other things like locking the bike,getting a stupid visitor card,running to ottos classroom and finding him,finally arriving to the teachers room. and what did she say? that he already had his lesson in the morning. rescheduled. thats what otto had kept telling me on our way to the music department but you know how much you can believe of what they say so i ignored it. and the teacher told me she had texted my hostmum yesterday, but couldnt call her because she was at a party...
and she was like smiling and talking and talking and i thought if you are at a party you dont have one fucking minute to call? is it a proper excuse or what did she tell it to me for?? and i thought that these english would be so good killers with a smile on their faces. i hate that smile.
after all this shit i stopped at fritzs school and handed his violin in,then i was too stupid to open the gate,so a teacher helped me,and she was smiling,and i was like stop the fucking smiling,im trying to deal with these two violins and i want to go home!
then she: ooooh,are you a violin teacher?
ahhahhhahha... im just ~~a clown~~ an au pair.

my imaginary friend

2010-10-02T23:13:00.004+02:00

we spent some hours together in starbucks.
he knows that i feel really really bad. the worst so far. and he comes. he always comes. he never lets me down. he never diappoints me.
he says im not stupid that i failed to register for glastonbury. im definitely stupid,but he doesnt blame me. he doesnt say i should have checked the homepage before. he knows how it is when you feel so ignorant that you dont care about anything.
he says its not as important as i feel it. he believes in me,he believes that i can make it. whatever i choose to do.
he insists that i should look for accomodation in ireland. he is right,i cant go there when i dont have any place to sleep for one week. i shouldt be that ignorant. i have to change.
he tells me not to worry about my bus tickets home. im really really nervous because its very important,i have to get home somehow for christmas,and planes are very expensive. he just smiles at me and im not nervous any more. im going to make it by all means.
he says its a great idea to do a camino in may. he understands how important it is to do one alone.
he doesnt talk about himself. no matter how many questions i ask,he just smiles and doesnt say a word. i ask him why it is so,he says words are overrated. i totally understand him,but i would like him to talk more. so i say: after all we both like writing. he thinks its a different thing.
i drink capuccino for the first time. i always drink vanilla latte. we both drink capuccino.
i wonder how others see us. can they see him as i can? like through a glass. like a ghost. a friendly ghost.
as it begins to get dark i have to go home. he accompanies me for a while. i tell him how grateful i am that he came. he says i could call him whenever i feel so and he will come. i ask him not to promise anything.
we smile at each other as we walk. i cant touch him.
i dont ask him why it is so. im just happy that hes been here.

its strange what a simple song you hear by accident can do to you.

1/10/10

2010-10-01T22:00:00.003+02:00

aaaaaaah its so annoying... for some reason i had liked this day very much until something ruined it. i dont know why i had liked it anyway. it was raining constantly,i had to spend five hours cleaning the house,i had to go to the bank to put some money into my bank account.
but,strangely enough,i felt really good walking in the rain. it was that kind of rain which i call "galician rain":) just because i first experienced it in galicia,spain when i was doing my first camino in 2007. then half a year in porto made me get used to it,and now,in england,its quite common too. its as if there was a giant filter up in the air and the rain would go through it and those tiny mini raindrops would end up in your face. its fantastic,so refreshing! you dont have to use your umbrella in such a case. not that i had mine,i always lose it. it has to be somewhere in the house,though.
im trying to practise how english use commas. thats what we are learning now at school. and,in these cases,you have to use some. im very very excited as finally i come to study something useful,i couldnt stop myself from asking a hundred questions. for example if they are not allowed to start a sentence with and. the teacher said its like if you want to be cool and you dont care you can. aaaaaaaand i dont care at all,at the moment,so i will. when i have the vocabulary and the tools to write a book in english,i will consider it:)

well,at the moment im in a good mood (writing really helps i guess) so i dont want to write about negative things. lets talk about the positive ones! im not ill any more!! thanks to all those days i spent lying in the bed half asleep trying to get well.

lets find some positive bands for today. i mean those who have a positive sound.
i guess ace of base would win this race.
well,i could definitely find millions of songs which are more well-known,and make you dance and stuff.
after all i like this song the best.
and i like posting songs that few people know.

ludek's visit

2010-09-27T21:17:00.001+02:00

my czech friend,ludek came to london this weekend to visit me and his other friend,and to buy some stuff at oxford street:)
at the same time my "family" hosted their previous au pair. she was mostly hanging out with my neighbour,who was her best mate in london. i felt kind of pulled from opposite directions cause i wanted to talk to the girls,exploring the city with ludek and his friends... and i would have wanted to spend some time alone.
which came to realise,in a way,when i decided to walk home from greenwich in the night. one and a half hours. peeing in a small park and buying a sandwich in tesco included. it was the coldest night,and im having a cold,but i just couldnt stop myself.
sometimes i wish i was given a bit bigger brain,not much,just a little bit.

but it was fun,i met ludeks romanian friend,and a german guy he had met in the hostel he was staying in. on saturday we went to greenwich park,and had a beer at a pub. hahaha,i dont remember the last time i laughed so much! and of course i got tipsy after one pint of beer. i forgot to eat and im not really used to drinking.
and thats why the peeing in the park.
on saturday we continued the sightseeing tour. it was so funny being a guide,as if i was showing my own city to visitors. well,im living here,so why not. then came the walking on oxford street because ludek wanted to buy some cheap stuff in h&m and primark.
by the time we reached primark i was totally sick. i mean in every way. when i go there i always decide to never ever come back especially in the weekend. its impossible surviving the millions of people in a good mood. and when you are thinking about punching every single people thats coming towards you you should go home. or to a park. or to a cafe. away!
later on i managed to meet the girls so im quite content after all.
and ludek caught his coach home which we have to appreciate since when he visited me in hungary and wanted to go home it turned out that the ticket he had bought was for another day...
:)

long and strange

2010-09-23T20:21:00.003+02:00

it all began yesterday. by the afternoon i already felt somethings wrong. and i had to babysit which meant an hour of reading to otto. by the time we finished i was totally sick. i felt really cold,i was shivering aaaah and i lost all my patience,i couldnt be kind to them any more when they didnt want to sleep.
i think i was in a fever. i took some sort of powder,and i went to bed at 9. i couldnt wait to experience those nightmares that come when your body fights with the evil.
i love them! those are the best and craziest dreams!
but the whole night was really disappointing because the crazy dreams never came and i didnt have that pure feeling in the morning. i was worried how i was gonna do the cleaning,but after breakfast i felt a bit better and i managed to clean the whole house.

afterwards while we were on our way home after tennis,i heard a strange noise. i didnt care about it because the bikes often produce this kind of noises. but after a while,when we were in the park,it became really hard to control it. i looked down on the front wheel and it was flat...
oh fuck,i thought,i dont have my phone,we are gonna be late for supper,the parents are gonna be super worried. and its half an hour walking from the park to home. doesnt matter,i decided to let otto stay on the bike because he walks really slowly and hes not so heavy to make a huge difference in carrying him or not. i was pushing the bike all the way home. fritz helped sometimes but i told him its better if he keeps his energy for himself.
i didnt know i had so much strenght despite being ill. i never thought we were gonna make it. and we made it in 20 minutes. incredibly fast! i still cant move my right arm. i wouldnt be surprised if it was two times bigger when i wake up haha:)

ottos got a hole in his heart. itd been there when hed been born but the parents had been told he would grow out of it. well,they need more examinations to decide what the solution is. its so strange living with a family,feeling like part of it but like an observer at the same time.
as being an observer myself,its oh i dont wanna say funny in this case but its sort of interesting how they react to different things,how they think about the importance of different kind of problems. as to the mum,i remember when she told me about their vacation in october,that her mum is 75 and they are gonna celebrate her birthday in california. the thing is that there are some houses,and my hostmum doesnt like the way her mum divided the houses between all of them. she was crying when she told me this story.
and after all,when we were talking about otto's heart there was no sign of even a single teardrop. she kept telling me that hes gonna be ok. i know,i well know that hes gonna be ok,but come on. these people have strange reactions for sure.

the crazy bikes

2010-09-22T10:07:00.010+02:00

basically the main reason i chose this family when i decided to come to london is the videos i saw of the bikes. since my biggest fear is becoming ordinary. riding these bikes me and my life could never become ordinary (anyway if they hadnt written to me i would have ended up in an island with silent coastal paths,beautiful sunsets... and 90% of retired people).

what kind of crazy bikes do we have?

first of all,there is the orange bike. the three-seated one. the first question everybody asks is "isnt it difficult to ride this bike?". in the beginning it was quite hard because i couldnt feel the whole thing. you know when you ride in front and there are like two metres of the body of the bike behind you (not to mention the two little children) its not easy. especially taking the turns was difficult,you need time to get used to the way the bike moves.

then,the yellow one that is two-seated. when you first see it you would think its way easier to ride this one. but its not completely true. its more complicated to control it,because the child sits in front,and he has some control over the bike,he can do some steering,so it makes it kind of unstable.

obviously the orange bike gets more staring eyes and compliments. theres no day without comments. they can be so funny that they make your day. i like it the most when proper cyclists stop by us and say that they like our bike. the other day we were crossing a busy street (in such a case all of us need to hop off the bike) and were about to get on the bike again. i was checking if the boys were already on,and then i caught sight of a guy on a bike looking at us.
"thats cool!",he said,smiling and then we went off in different directions. he had a proper bike,a helmet,yet you should have heard the admiration in his voice! i couldnt stop laughing afterwards.

there are always funny things happening while riding the bike. the other day the boys kept shouting "guten tag!" to every single person they saw in the streets. it was because they had spent a few days in germany. anyway,i couldnt resist,i had to join them eventually. hahaha:)
some days (since they go to different schools) i have to pick up fritz and then we need to go really fast to get to otto's school in time. well,actually its not in time,but they have some sort of late room,and the kids wait for the parents there. for example yesterday we had to hurry to tennis after all this.
and the boys hardly help so basically its only me pedalling. ooooh they are sooo heavy...

in the mornings when i come back from school i often walk. the ones who cycle dont really understand why i do this. when i cycle,i have to be aware of everything - not to crash into pedestrians and not to be crashed by cars. however walking is quite another thing. i like following my own pace,its way easier to control your own body than a pile of metal. or aluminium. or what the hell bikes are made of. and you can get lost in your thoughts. walking. thats the best thing!

peckhamplex

2010-09-22T00:09:00.007+02:00

its a cinema just about 25 mins walking from here. and on tuesdays and thursdays its only 4 pounds. thought if bloody plain white ts have something else to do tonight i wont stay at home either. i chose a light love story so that we could understand it in english. i was like what to choose: a beer in dulwich,or a movie in peckham? just about the same price. i thought it would worth it. now i think a little differently - as bloody plain white ts would say. it was such a fucking shit! the worst movie ive ever seen! i mean it! its called "going the distance". never ever watch it!! it was so cheesy,so predictable,and basically nothing happened during two hours. i almost fell asleep.
there were these two people who just couldnt actually give up anything for each other. there were scenes that were supposed to be romantic and sad and whatever,they were crying and stuff,because one lived in san francisco and the other in new york and they had their jobs and no chance to find a proper one in the other city. oh come on,dont cry,buy a fucking plane ticket and problem solved.
and what was the solution? the guy found a job in los angeles. which is fucking not the same city either. oh god. doesnt matter. next week we are gonna watch this other one with julia roberts because my neighbour likes the guy,i dont know how hes called.

bsb

2010-09-20T20:28:00.005+02:00

as usual im not gonna see the plain white ts tomorrow. they postponed the concert. whatever.
i went back to the bike road. i used it actually while riding from my lesson to otto's. i arrived a bit late but who cares. i think thats the best solution if we go back to the places or routes we are scared of. if we keep going back. until they become just some ordinary spots. at least thats what we are hoping to happen one day.
and nobody was there. it was only me,the road was mine! i loved that feeling,its like freedom. on the bike,with high speed its quite likely that you would feel freedom. you should try.

i like it that every day we play a family game. from 6:30 to 7. in the beginning it was uno or monopoly deal. thats a cool card game,i think im gonna get that when i leave them. today we were drawing with charcoal,it was fun! these games really bring ourselves together. they help forgetting the bad moments of the day. we just talk and talk,and laugh and laugh. sometimes the children cry. and then we go to bed. i come here to write. some days i go out.

backstreet boys. one of my favourites - i say this for too many bands but this time its actually true,i never stopped liking them since '97 - so its impossible to choose one single song of theirs. ive got many that i like. but in my opinion their early songs (before 2000 lets say) were not that good lyrically. i mean they were too simple and cheesy. that typical boy band stuff.
thats why i chose a song from those days. because it was/it is unique.

before i die

2010-09-19T21:47:00.013+02:00

i saw him. isnt it the funniest thing?
i was reading this book in starbucks. a really strange book about a 16-year-old girl whos gonna die. she makes a list about the things she wants to do before it happens. totally crazy. i love that she doesnt care. she has a yes-day,when she has to say yes to everybody (and ends up in a river),breaks the law (she steals things from a shop),becomes famous (his boyfriend writes her name on lots of streets),steals her fathers car and drives to the sea (although she has no idea about driving,she has no licence obviously),has sex,tries drugs,wants to travel the world but then changes it for getting his mum and dad together. and falls in love - which is the most important for her.

its just so beautifully written,the whole thing is so real,so honest. she doesnt want to make a fuss,she has a best friend who helps her,a girl who she can look up to,who she can be strong with,who accompanies her on her adventures.
but eventually this girl falls in love too,becomes weak,ignorant. and then pregnant.

so i realised id been sitting there for 5 hours and the cafe was gonna close. and i felt myself so sick for some reason. it was the way she described her serious nose bleeding maybe.
i needed fresh air,i sat down in the grass,i couldnt breathe,i felt i was gonna throw up,i just needed a little peace. without people. i know this place,its a bike road with nice grassy bits around,no one uses it,you can sing loud,nobody can hear you.
and thats where i saw him. again. its the third time. the first time i talked to him. a sentence,nothing more. the second time i saw him talking. on phone. to somebody. and now,again. cycling past me.
i just couldnt take it,i wanted to push him off the bike and ask why he thinks its cool if everybody can see his underpants or if its true that they eat dogs in greece. and it made me even more nervous. these ghosts keep chasing me,i cant hide,even in the most silent places they appear,when i really dont want them to. because sometimes i want to see them. when i am the one that chases them.
im having nightmares for 3 consecutive days and now this. great.

then,just a millisecond later a ladybird appeared. just to save me. to make my day beautiful. they say ladybird. if it was a bird. but a woman for sure. a lady. she put her little feet on my hand. and climbed all the way up to the collar of my coat. and then i couldnt see her any more,she disappeared behind my neck.

and i continued reading. the girl slowly dies. the whole story is so catching,in the end its just the moments shes awake. and then a pause. and another clear moment. and its like becoming less and less. like a heart that slowly stops beating.
its about time.
brian may.

plain white t's day in my room

2010-09-17T14:38:00.004+02:00

i knew! i fucking knew! they are going out today and i cant meet mike. its always like this isnt it?? somebody doesnt want me to have that guitar. it will fall on my head. or i will break my fingers. or what?? come on,its just a simple guitar!

BUT. i just arrived home and i found something on the table: my ticket for next tuesdays concert of the plain white t's!!!!! yessssssssss!!! its sooo beautiful!!
so i nominate this day as plain white t's day in my room. lets listen to the rhythm of love:

cant wait to see them!!!
oh,i cant stop,i have to dance!
laaaaaaaaaalalalaaaaaaaaaaaaaalalaalaaaaaa

update: i changed the video because,no matter how happy the original video makes me,i prefer this song live!!

the kooks day in my room

2010-09-16T20:43:00.007+02:00

i just cant stop listening to this song... i swear ive listened to it at least twenty times today... and im still doing it:D my god,its more than an hour...
i had to clean the house - it generally takes 5 hours - but now... in every half an hour i had to go to my computer and listen to this song. afterwards i figured out that i could listen to music while doing the cleaning. since i have my brothers mp3 player with his favourite songs. so i was listening to queen,nickelback,enya and stuff. and singing fucking loud while the hoover was on,and dancing of course. it was a special day because the hostmum wasnt here,she went shopping into town. otherwise i couldnt have done all this stuff.
so its definitely the kooks day here. not that all the other days wouldnt be the kooks days. btw why do all these bands put "the" in their names? i would like it without.

so. why this song? i mean i was meant to put my favourite song here. but i cant decide. i like their music videos,i like their live performances at festivals (yep,one day... i want to!!!),i like luke pritchard singing alone. but this one is so special,they are so funny,i love the concept,and the rhythm and the song makes me happy in a way.
i even started to sing it very loudly on the bike. and tomorrow im getting a guitar (not forever but for god-knows-how-much time) from my friend,mike. hes got one but never uses it so he thought it would have a better place at someone who actually uses it. so i wouldnt have to use hostdads guitar. only one things left: my own piano hahaha:D
ohhh i should just shut up,im always doing this,being happy about something that hasnt even happened yet and then... so dear guitar tomorrow crystal palace please please come and let me take you home! thanks xxx

hanson night in my room

2010-09-14T23:33:00.001+02:00

my favourite song of theirs:

sooo excited!

2010-09-13T14:56:00.005+02:00

haha,im sooo excited about this writing in english stuff!
sooooo. i went to the school - by the way its 5 mins by bike. which is good because i have to go to otto's violin lesson straight after mine. for some reason i have to attend those classes,well,i understand that its easier teaching him at home if i have some ideas about how to do it,and considering that i have nothing to do with violin,i have to agree with it. its just fucks up my whole monday. well,it would. thats why im glad my lessons are exactly at the right time. so this way my lessons are the things that fuck up my days.
but winter is coming,isnt it? i cant go outside all the time. this was the first day i felt the autumn wind. the first day i felt really cold in my tights and skirt. i havent been wearing any trousers since april.
so did i say id gone to school? oh yes. its a school for adults. they have some free courses.
i dont know,all of my classmates are kind of sour like a sour cherry. middle aged black women who seem as though theyve already had a lifetime of experience. who seem to hate life or just getting really bored of it. i hope i dont look the same. or were they just tired?
most of them are married,have children. and want to do a-level exams. probably. i dont know,havent asked so far. having an aim,a goal. its always good.
did i expect some blonde chatty girls wearing miniskirts discussing which night club they are going to? haha,noooo. somewhere in the middle for example?
peckham. thats where the school is. one of the most interesting places in london. one day,if you visit me,thats the first thing im gonna show you. the main street of peckham. on a saturday or sunday. around eleven. hundreds of black people in the streets. wearing traditional costumes. the ladies look fabulous. those light blue,green,yellow colours match perfectly with their skin colour. lovely. i hate this word but keep using it.

so,im gonna tell about the school tomorrow cause nothing special happened today.
afterwards i went to otto's school. haha what did i say when i arrived to the desk?
"hellooooo (that long ooooo as high as a cats voice feeling that im about to puke but thats the proper english way to say it),i just came to attend the violin lesson of my boy". i said my boy. hahahaha:) i just didnt want to complicate it. as though i was a proper parent. my boy.
theres one thing i will never forget about him. we had a really awkward violin practice one day. he was crying,shouting,couldnt sit still for a second. it had been a long day. i was trying to encourage him saying words like "that was perfect",and in the end "you are great" a couple of times. he was exhausted,tired,and in these cases he only thinks about himself. i expected some "i hate you" or whatever. we finished,he went to the door and turned around while opening it,still crying.
"you are great too",he said.

ladies and gentlemen (or is it just ladies?)

2010-09-13T10:09:00.005+02:00

it gives me so much inspiration that you would like to read my posts in english! it even makes me write a post. which i dont do too often. i know im not perfect,and its not the point writing perfectly. anyway,when i feel its better writing something in hungarian,i will do so.
well,ive got to go. to attend my first ever english literacy lesson!:)
have a nice day guys!

okay okay okay here you are!

2010-09-10T10:12:00.005+02:00

jól van,akkor most miről is írjak. nem nagyon van kedvem,de megígértem sok-sok embernek,hogy im gonna stay in touch. nem igazán megy. de próbálkozom,látjátok.
meg az a helyzet,hogy most már úgy érzem,angolul jobban tudok fogalmazni írásban. nehezemre esik magyarul. jó lenne,ha ezt most angolul írhatnám. de ti magyarok vagytok. főként. és mégiscsak ez az anyanyelvem.

tehát: járni fogok angol nyelvtan kurzusra. van egy ilyen iskola felnőtteknek 10 perc járásra innen,ahol ingyenes tanfolyamokat indítanak. eredetileg angol nyelvre jelentkeztem,megírtam a tesztet,elbeszélgettek velem. kiderült,hogy túl okos vagyok. hahaha:D na nem,de mondta a pasi,hogy max. a legmagasabb szintet (level 2) próbálhatom meg,de az este 6-9-ig van,amikor én nem érek rá.
ezért felküldött az emeletre,hogy próbáljak meg az irodalom oktatásra jelentkezni,az nekem amúgy is hasznosabb volna. ott is kitöltöttem egy tesztet,úgy 20 oldalasat. hibátlan lett:) a nőci nagyon kedves volt,sokat dumáltunk mindenféléről,mondta,hogy itt is egyértelműen a l2-re kéne mennem,de az megint 6-9-ig van. így egy ilyen "felkészítés a l2-re" című kurzusra fogok járni. mondta,hogy kicsit magasabb szinten vagyok,mint a többiek,de ad majd nekem plusz könyveket,stb. hétfőn és kedden 10-12-ig lesz,és karácsonyig tart.
úgyhogy most veszek szépen egy füzetet,és beülök az iskolapadba:D

mik voltak még? elkezdődött az iskola a fiúknak,úgyhogy nagy sóhajtás,van sok szabadidő:)
(és sok bicikli,úgyhogy már egy hét után sokkal jobban nézek ki:D)
bár hegedűre még mindig én tanítom őket - illetve inkább azt mondanám,hogy gyakorlok velük,valamint most már a házi feladatok nagy részét is én csinálom ottóval,mert mindig azt szeretné,hogy én segítsek neki - gondolom mert én nem kiabálok vele. és a nő is úgy gondolja,hogy ó,milyen gyorsan kész lettetek,és hogy ó,milyen szép a kézírásod,és hogy jaj,ő balkezes,ő nem tudja ilyen jól megmutatni jobb kézzel a betűk írásmódját. nem érdekes,hogy én is balkezes vagyok..

na,nem jut eszembe semmi más.
lehet felvetni témákat ám!
fogok majd a biciklikről is írni,ha összejön.

2010-09-01T15:21:00.001+02:00

2010-08-31T23:39:00.001+02:00

november öt:

2010-08-28T22:01:00.003+02:00

IMOGEN HEAP
@
ROYAL ALBERT HALL
!!!!!!!!!!!!!

YES
YES
YESSSSS
YESSSSSSSSSSSSSS
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

szeptember huszonegy:

2010-08-27T23:49:00.002+02:00

VIRI
PLAIN WHITE T'S
KONCERTRE
MEGY
!!!!!!!!!!!!!!!!!

2010-08-24T00:01:00.000+02:00

néni

2010-07-30T14:50:00.005+02:00

ezt most le kell írnom,mert olyan különleges volt!
a srácokkal a brockwell park játszóterén voltunk,ők játszottak,én ültem egy padon. egyszer csak kinyitotta a kaput egy néni,köszönt nekem,és megkérdezte,hogy leülhet-e mellém. mondtam persze,de közben arra gondoltam,hogy jaj,ne már,megint egy nénike,akivel az időjárásról kell beszélnem,vagy az angolok hatalmas problémáiról,hogy letört a kisujján a köröm,vagy valami. és nem.

pár szót kommunikáltunk,és feltűnt,hogy milyen érdekes akcentusa van. rákérdeztem,hogy honnan jött. én is pont ezt akartam kérdezni,mondta. kiderült,hogy görög. megkérdezte,hogy miért jöttem ide,elárultam,hogy egy fiú miatt. itt rácsapott a térdemre(!),és közölte,hogy bizony mi hasonló cipőben járunk. egy kb. 85 éves néniről van szó amúgy... elmesélte,hogy a második világháború után jött ki angliába (65 éve!!!),mert beleszeretett egy angol katonába. élete legnagyobb hibája volt,mondta. nem akartam mondani,hogy ebben is megegyezünk:D

vannak gyerekei,meg minden,de nagyon vissza akar menni görögországba,nem érzi itt jól magát,nem érzi angliát az otthonának. azt mondta,ha tudna,már holnap menne. de a gazdasági helyzet miatt nem teheti. mindenki itt marad,mondta,de lélekben az anyaországában van.

rákérdezett,hogy beszélek-e valami egyéb idegen nyelvet. mondom,talán spanyolul. erre ő: no. én: egy kicsit franciául. no. portugál? no. hát,asszem ennyi.
mert hogy ő beszél németül. óóóóó. és akkor egy kicsit hablatyoltunk németül,előadtam azt a pár mondatot,amit tudok:)
tehát. ma találkoztam egy 85 éves görög nénivel,akivel az angol férfiakról beszéltünk,majd németül makogtunk. yesssss:)
remélem,még találkozunk itt,a brockwell parkban.

2010-07-29T23:26:00.001+02:00

2010-07-26T23:30:00.002+02:00

csak,hogy el lehessen képzelni...:D

2010-07-22T21:48:00.002+02:00

azért az én "családom" nem ilyen durva,de elég sok dolog ismerős...:D

2010-07-17T01:15:00.000+02:00

2010-07-08T21:00:00.001+02:00

anyu küldött képeket:

2010-07-08T11:32:00.001+02:00

augusztus 7-13-ig otthon leszek..:):):):)
lemegyek a II. lengyeltóti pincefesztiválra,találkozom sok barátommal,eszem oooooooooolyan finom kajákat,hogy csak na!!! lálálálálálálálááááááá!!

couchsurfing

2010-06-30T22:35:00.002+02:00

tegnap volt lavinia szülinapja,úgyhogy ennek örömére elmentem vele végre egy couchsurfing-meetingre. most már nagyon itt volt az ideje. minden kedden találkoznak a helyiek és az átutazók egy "the square pig" nevű helyen,beszélgetnek,söröznek,stb.
teljes sokk volt,hogy mennyi ember összegyűlt,és bár először azt gondoltam,hogy a fele nem is couchsurfer,megláttam a kis névcímkéiket. kiderült,hogy aki viseli ezeket,az 3 fontért ihat sört - nem tudom,hogy egyébként mennyi,de nálunk pl. 3.70 körül van - jaja,baszott drága.

elég hamar feltűnt,hogy lavi minden második embert ismer,ami nekem is tök jól jött; bemutatott a fejeseknek,akik ezeket a találkozókat szervezik - meg gondolom még egyéb dolgokat is,de én ennyire nem vagyok benne az egészben.
mindenesetre teljesen elkábított ez az este,csak sodródtam,beszélgettem ezzel,aztán hirtelen azzal,aztán az bemutatott amazoknak... egy viszonylag idősebb (40?) pasit (anthony) tartottam a legérdekesebbnek,ő trinidad és tobagói,és 11 éve jött londonba. felsorolt pár magyar várost,majd megmutatta a csuklóján lógó szigetes karkötőt... kéééész... a voltra is akart menni,de végül dolgoznia kellett. mondtam neki,hogy augusztus végén lesz a szin,keressen rá,hátha érdekli. közölte,hogy ő a legjobban a feneketlen-tavat szereti,mondta is,hogy diktáljam már le,mert mindig elfelejti a nevét. így írta le angol kiejtés szerint: feni catlan toe... hahahahaha:D:D:D

egy másik szervező srác tűnt a legszimpatikusabbnak: ő mike,a szülei kínaiak,de ő már londonban született. nagyon sokmindenről beszélgettünk,és ő azóta írt is nekem,hogy milyen jó,hogy találkoztunk,és ha lát majd egy tandemen tovaszáguldó lányt a crystal palace park környékén (ahol lakott,de még mindig járkál arrafelé),akkor majd tudni fogja,hogy az én voltam:)

a végén már teljesen kész voltam a rengeteg névtől,meg beszélgetéstől:D volt két amerikai lány,akik épp európa-körúton vannak,volt egy srác,aki egyenesen a glastonbury fesztiválról jött,gumicsizmában...:D
aztán fél 12-kor elindultam haza - ez a hely a belvárosban van. meg akartam keresni azt a buszt,ami pont east dulwichba megy,ezért gyalogolnom kellett úgy 10 percet,de nagyon kellemes volt,figyelni az embereket,ilyenek.

asszem jövő kedden is visszamegyek,ha nem kell szittelnem:)

hétvége

2010-06-28T22:00:00.002+02:00

szombaton kikísértem másik magyar szomszédomat a reptérre,ugyanis ő csak fél évre jött ki londonba. persze itt akart volna még maradni (erre mindannyian rájövünk egy idő után),de az orvosira jár otthon...
még jó,hogy a heathrowról indult a gépe - a többi repteret nem lehet metróval elérni,csak jóval drágább busszal,ill. vonattal. rengeteg cucca volt,na meg nem is akart egyedül menni,úgyhogy engem kért meg,hogy menjek vele.
gondoltam,miért is ne,a heathrow a világ legforgalmasabb reptere,és nem tudom,mikor lesz erre legközelebb alkalmam (úgy értem,hogy mikor megy legközelebb ismerősöm végleg haza,és nem fapadossal). nagyon szép gépeket láttunk tök közelről!

hazafelé gondoltam,pihenek kicsit a metróúton. ehhez képest végigdumáltam az egészet egy sráccal:D leült mellém,és elkezdett kérdezgetni londonról. én meg teljesen kiborultam,hogy nem értem,amit beszél. jó - gondoltam -mentségemre szóljon,hogy baromi fáradt vagyok,meg ez az ember nagyon hümmög,de én ezt nem hiszem el. mikor már épp azt tervezgettem,hogy amint meglátom a temzét,beleugrok,mert az nem létezik,hogy mégsem értem az angolt - kiderült,hogy amerikai a srác. és most járt először európában. de ez is annyi,hogy 24 órát eltölt londonban,és már repül is vissza. mert hogy mauritiuson volt. szegény. mutatott térképet is. na,mindegy,elvoltunk,meg is hívott aztán egy esti italra,de mondtam,hogy onnan még 40 perc,amíg hazaérek,és nem hinném,hogy visszamennék a városba.

vasárnap volt az angol meccs... hát nyilván mindenki tudta,hogy ki fog kapni a csapat a németektől,de a szurkolás természetesen nem maradt el.
bementünk a belvárosba,a temze partján volt valami görög tengerpart,igazi homokkal,zenével,nyugágyakkal. hát ez nem egészen úgy nézett ki,ahogy beharangozták,úgyhogy mi inkább az árnyékban pihentünk. iszonyatosan meleg volt,az idei év legmelegebb napja,úgy 32 fok körül lehetett.

aztán szép lassan elkezdtünk szedelőzködni,hogy vegyünk valami kaját,és találjunk egy pubot,ahova beülhetünk - na jól van,tudtuk,hogy mindenképp állnunk kell majd. ez kicsit nehéz vállalkozásnak tűnt amúgy,mert minden pub vagy túl kicsi volt,vagy a tv volt túl kicsi,és nem lehetett semmit látni belőle.
végül találtunk egy egész jó kis helyet! szuper hangulat volt!!! azt gondolná az ember,hogy csak turisták jártak arrafelé,de nem!! mindenki teli torokból énekelte az angol himnuszt! a szurkolás se volt semmi,végig énekeltek a vezérszurkolók. mikor szépített a válogatott,az egész pub egy emberként ugrált,és még csak ezután jött a java... mikor anglia egyenlített,de a szaros játékvezető nem adta meg a gólt... atyám,ott mi volt!! senkinek eszébe nem jutott,hogy érvényteleníteni fogják,annyira egyértelmű volt! én már le is dobtam a sörömet egy asztalra és úgy ugráltunk,mire pár másodperc alatt mindenkinek leesett,hogy itt valami nem stimmel.

áhh mindegy,erről ne is beszéljünk már,én megint könnyeztem,mint 98 óta mindig,amikor kiesett anglia. a lényeg az,hogy a joghurtom kiömlött a szép,új kétésfélfontos táskámban,így azzal is szarakodhattam,ennek következtében a telefonom is elromlott,úgyhogy buktam az esti meccsnézést egy jóképű olasz fiúval. sebaj,majd legközelebb:)
ekkor már egyedül voltam,mert a trafalgar téren ragadtam. nem bírtam otthagyni a szökőkútra mászó és a vízben táncoló,éneklő embertömeget. belém hasított egy gondolat; mintha most estünk volna ki a vb-ről.. de ez nem tartott tovább két másodpercnél. két órán keresztül ültem ott. néztem őket,majd magam is belementem a vízbe. hihetetlen meleg volt,nem is bírtam volna ki máshogy. nagy élmény volt.

anglia második gólja - amit nem adtak meg

2010-06-28T21:55:00.002+02:00

forrás: http://imgur.com/QxJvh

fantasztikus

2010-06-27T10:16:00.006+02:00

imogen heap glastonburyben... (csak egy hétig lehet megnézni):
http://www.bbc.co.uk/programmes/p008kh9m

update: ok,ha nem lehet otthon megnyitni:

na ez egy vicces nap volt!

2010-06-23T21:02:00.004+02:00

ugye ma volt az anglia-szlovénia meccs. hát,mi már reggel rá voltunk hangolódva; susan közölte,hogy jöjjek nyugodtan haza a gyerekekkel,és ha sietek,simán láthatjuk a második félidőt. meghívta hozzánk az egyik barátnőjét,és a gyerekeit is.

10-re elmentünk otto koncertjére - azt hiszem,még nem fejtettem ki bővebben,hogy mindkét fiú hegedül,és én tanítom őket,egyiket egyik nap,másikat másnap. nagyon aranyosak voltak a kissrácok:) utána elmentem napozni a goose greenbe,ami egy kis park öt percre tőlünk - mindig oda megyek,amikor fáradt vagyok,vagy tudom,hogy haza kell mennem hamarosan. egy óráig bírtam... annyira erősen sütött a nap,hogy haza kellett mennem:D ilyet... nem megyek haza magyarországra,mert abban az egy hétben tuti 42 fok lesz:D

na,és háromkor elindultam ottóért a suliba - pont akkor,amikor a meccs kezdődött. addig susan előkészítette a kaját,meg bekapcsolta a projektort,ami kivetíti a tévéadást egy vászonra - nincs tévénk. nagyon izgatott volt,meg is írta sms-ben,hogy anglia vezet,de biciklizés közben nem nézek telefont. mindenesetre amint megérkeztem a suliba,láttam,hogy mindenki tűkön ül,várja,hogy a gyereke kijöjjön,és hazarohanhassanak a második félidőre. minden második ember rádiót hallgatott:) nem tudtam,mennyi az állás,de megérkezett egy férfi,és elkiáltotta magát: "for those who dont know defoe just scored!!!" persze mindenki tudta,de én nagyon örültem a bejelentésnek:)

viszont alighogy elindultunk ottóval,lejött a lánc a tripla bicikliről. ez sajnos gyakran előfordul,angus meg fogja szerelni,csak eddig nem volt rá ideje. ilyenkor mindig tiszta olaj lesz a kezem,de most még ráadásul nagyon ideges is voltam,mert siettünk haza. ugye az,hogy egy ötéves gyerek tartson egy ilyen nehéz biciklit,az elég reménytelen,mi mégis megoldottuk végül valahogy... mindenesetre kis lelki megnyugtatásként megkérdeztem egy,a mellettünk parkoló kocsiban egyértelműen a meccset hallgató nőt,hogy "is it still 1-0??",ő elmosolyodott és mondta,hogy igen.

utunk a dulwich parkba vezetett,ahol felvettük fritzet,akit az apja vitt magával a munkahelyére,hogy addig biciklizzen,amíg nem jövünk érte ottóval. gyorsan lemostam a kezem (nem segített,mondanom sem kell),megnéztem a lengyel srácot,aki ott dolgozik (mmmmm),majd elindultunk hazafelé. az úton minden gyalogos a meccsről beszélt,és az eredményt kérdezte:) még meg kellett állnunk a hentesnél,aki olyan lassan szolgált ki,hogy majd' tökön rúgtam - már csak 3 perc volt a második félidőig. de csak hazaértünk! csak engem hozott lázba a meccs,de nem baj. én nagyon izgultam - és tök vicces,hogy ez volt az első eredmény,amit eltaláltam a facebookon:)

2010-06-22T20:11:00.002+02:00

azt hiszem az már durva,amikor anyukámtól kérdezem meg,hogy "mér,milyen meccs lesz?"

all right...

2010-06-22T15:01:00.003+02:00

na,befejeztem a hülye videókat.
most nagyon boldog vagyok,mert beszéltem skype-on az egyik barátnőmmel,és megmutatta a kisbabáját,és minden olyan békés,és nyugodt volt,és én teljesen fel vagyok dobva! ezentúl azon leszek,hogy tartsam a kapcsolatot a külvilággal,és próbálok nem eltűnni! és törekszem arra,hogy ez ne egy amolyan viris fellángolás legyen...

itt nincs semmi érdekes. az már tök természetes,hogy 27 fok van,és egy szál nyári ruhában napozom a legközelebbi parkban,amikor épp nem dolgozom. amúgy amikor dolgozom,akkor is a szabadban vagyok,mert amíg a gyerekekért megyek,addig is a napon biciklizem.
hát,ez london.

most,a foci vb miatt lázban ég az ország,de mégis az emberek elég fásultak. nem hisznek abban,hogy nyerhet a csapat,ezért már azt várják,hogy mikor esik ki - talán holnap?
az első meccsüket nem tudtam az edt-ben (east dulwich tavern) nézni,mert otthon kellett maradnom a gyerekekkel - sebaj,az első félidőt együtt néztük a nappaliban,majd lefeküdtek aludni,a másodikat meg egyedül szurkoltam/unatkoztam végig.
a csajok elmentek az edt-be,és mondták,hogy már egy órával előtte alig találtak helyet,nagyon jó hangulat volt,énekeltek,stb.
a második meccset szerencsére meg tudtam nézni,de amilyen rossz volt,kb. mindenki a csapatot szidta végig. persze szurkolás is volt,de ennyi. holnap minden kiderül.
a német csajokkal néztünk német-meccset - amikor nyertek; az olasz barátnőmmel egy olasz bár/pizzériába ültünk be sok-sok olasz közé. van itt rengeteg afrikai,hollandok,brazilok, egyszerűen alig lehet találni olyan országot,akiért ne szorítana valaki. tehát megvan ez a multikulturális feeling:)
ennyit mára,majd jelentkezem még.

2010-06-19T13:38:00.001+02:00

2010-06-19T00:05:00.001+02:00

2010-06-17T23:57:00.000+02:00

2010-06-17T15:16:00.001+02:00

2010-06-16T10:41:00.001+02:00

2010-06-16T00:58:00.001+02:00

2010-06-16T00:51:00.000+02:00

2010-06-16T00:13:00.001+02:00

2010-05-11T23:46:00.001+02:00

2010-04-28T23:24:00.000+02:00

2010-04-21T01:18:00.001+02:00

2010-04-17T22:56:00.002+02:00

2010-04-16T00:53:00.001+02:00

2010-04-16T00:09:00.004+02:00

ksjyblskjdbaka bwjs?:?_!:?-df dsnm dekjnsafé lknfs s!?.,?.,-lfkjndsf saiuwfrwesdk lkmasfd qlwknff kmnglekn trlknlskmn relkgnlrekn grelknglrekng elkgnlekn értlmzéu nlkndém éflkosjferf aelkr ekrn eaélmtrpa selkmreotne rtrknepofmw e sdklfsknlfa skdémgtrm télkzmhé hzélmzuőpr élkuzémn xm dfd. slknf zlkntpro trlkitnzaélk alwknf sd smngtet flkhntp drhh rlktmztp tzk ghlkjmt drktnpse elkngd hjztlknj ztlkumtp erktpe zuzp rétmzrp ldkndsg lkr rlktnz dslkmngrerknt zpouzh ulk julzmr rt ewért slyknraw rtrlz élkuj iulmspo selkrnt walsdf?_?_:?-enraew saldkn tlzkn awpor tlkznhrp yscdmweo gzn alkwnp uézklm lnsogtesrb oitruib lskdnf rktmz uéptlmpuon lknmsdts őpzkujm qwnr élmsr selkrntw zémupzojmuz riewt dfkjnte kjnr roinpeoin qwiqn pzléáe zpotren kne fprtonpz?.!:_:?

2010-04-11T01:07:00.002+02:00

holiday week

2010-04-10T22:12:00.002+02:00

nos,mi is történt egy hét alatt...

szombat: olasz barátnőmmel,laviniával elmentünk az oxford-cambridge evezős versenyre. de a busz annyira halál lassan ment,hogy már mindketten rohadt idegesek voltunk... épphogy odaértünk... a rajtot a putney bridge-ről néztük a rengeteg ember között,majd átsétáltunk a temze másik partjára,egy parkba,ahol volt óriás kivetítő. de olyan lassan mentünk,hogy a végén már futottunk,hogy nehogy lemaradjunk a végéről.
olyan viccesek ezek az angolok! ez a verseny is akkora esemény volt nekik,az összes nő kiöltözött,az arca egyiknek sem látszott a festéktől. teljesen úgy éreztem magam,mintha színházban lennék. és akkor még 10 fok volt,ezek meg spagettipántos topban flangáltak. lavival versenyeztünk,hogy melyikünk tud durvább csajt mutatni:D

vasárnap: szavaztam!:) lavi elkísért a magyar nagykövetségre,de mivel kb. két utcán át kanyargott a sor,és nem is érezte túl jól magát,nem várt meg. másfél órát álltam a sorban...

a hét többi napja: már nem is emlékszem,az a lényeg,hogy amikor szép,napos idő volt,akkor elmentem biciklivel parkokba; egyik nap a crystal palace parkba,másik nap a tooting bec commonba. ez amúgy nem úgy néz ki,hogy végig a biciklin ülök. jobban szeretek sétálni (akkor nem kell azt nézni,hogy kit ütök el éppen,hanem van időm gyönyörködni a virágzó fákban,stb),és amúgy is itt elég furcsán mennek az utcák,tehát nem árt,ha időnként megnézem a térképemet. a második parkba szerintem legalább egy óra volt,mire odataláltam...:)
na,és megtörtént velem az,amire nem nagyon számítottam: leégtem... londonban,áprilisban. nagyon vicces,soha nem gondoltam volna. milyen csodaszép idő van a héten! sortos,pólós:)

péntek: a nagy bulim!!! facebookon is csináltam neki egy eseményt,hogy minél több ember jöhessen. mert én csak egy-két lányt ismertem,így meg megkértem mindenkit,hogy hívják meg az ismerőseiket. végül 11-en voltunk:D jöttek lengyelek,németek,finnek és magyarok:) annyira szuper volt!! és sárga zsiráf is jött (szintén itt van most londonban),pedig én már nem is reménykedtem benne,hogy válaszol. főztünk (degu!) valami tésztát, paradicsomos,paprikás,gombás mártással. imádok bulit rendezni!!! az egyik finn lány tud pár szót magyarul,és olyan jó volt,hogy tudtam rá reagálni,elmondtam azt a pár finn szót,mondatot,amit ismerek. nagyon nagyon örültek!! ezt nagyon szeretem,ezért megéri minden nyelvből tudni egy-két szót!
megismertünk egy újabb magyar lányt,marabut. aztán még elmentünk az adventure-be bulizni,végighallgattam rengeteg pletykát,hogy melyik pincér kinek a barátnőjével mit csinált,de hogy a másik lánnyal is csinált valamit,és blablabla:D hatalmas volt:) kis város dulwich;)

ma: dulwich park a magyar lányokkal,pólóban,sortban:) vittünk teniszütőt is,de ilyenkor hétvégén rengeteg ember van,esélytelen üres pályát találni. úgyhogy inkább kibeszéltük a pasikat haha:D
a család visszajött,otto nagyon örült nekem. még csokit is hozott,pedig az nagy szám,ha ő nem eszik meg minden kis darabka édességet:) viszont amikor lefektettem,megint sírt,de ilyenkor olyan vicces,ha elég sokat beszél az ember,és elég érdekes dolgokról,akkor egy idő után abbahagyja,és elkezd beszélni,és bámulni azokkal az óriási kék szemeivel. nagy casanova lesz,ez biztos:D

holnap: marabuval megyünk bournemouthba!!:)

2010-04-07T00:39:00.004+02:00

a szabad hetem előtti történések

2010-04-01T20:30:00.005+02:00

susan a kezembe nyomta a kétheti fizetésemet és a tate kártyáját,amivel ingyen bemehetek minden kiállításra - nem mintha amúgy nem lenne ingyenes,de van néhány időszakos kiállítás,amiért fizetni kell - szerintem ki fogom próbálni.

interneten megrendeltem az egyheti kajámat (minden héten az interneten rendelnek ilyen "organic foodot") - szóval nem fogok éhen halni:)

ma meglocsoltak a fiúk!!:):):) annyira örültem neki! susan már rég beharangozta,hogy az előző,magyar au-pairjük felhívta a figyelmüket rá,hogy ezt el ne felejtsék majd haha:) nagyon feltűnőek voltak,rögtön kitaláltam,hogy mi folyik itt. vízipisztollyal támadtak rám!:D én meg lehoztam a kis smartiessal töltött tojásokat,amiket nekik vettem. tehát nem maradtam locsolók nélkül itt,angliában sem:)

ottóval rengeteg időt töltöttem az utóbbi napokban a szünet miatt. tegnap elmentünk busszal a horniman museumba,ahol a hangszerek tetszettek a legjobban. ma pedig a dulwich woodsba,ami egy erdő a közelben. gumicsizmában mentünk,mert nagyon nagy sár volt (nyilvánvaló volt,hogy angliában nem bírom sokáig gumicsizma nélkül haha:)). de szuper idő volt ma,végig sütött a nap! bár hazafelé a biciklin majd' lefagyott a kezem.

tegnap otto megkérdezte,hogy mire való a tampon. mert látta a kezemben. na,képzeljétek el,ahogy egy ötéves gyereknek próbálom elmagyarázni angolul... közben olyanokat kérdezett,hogy akkor ez egy engedély ahhoz,hogy legyen gyerekem. halálra röhögtem magam:D aztán a végén mondtam,hogy az anyukája biztos jobban el tudja magyarázni. erre azt mondta,hogy majd azt fogja kérni a következő karácsonyra,hogy magyarázza el. persze mára már el is felejtette;)

2010-03-30T21:57:00.001+02:00

2010-03-30T21:34:00.004+02:00

angussal végre végre zenéltünk!!!!! annyira jó volt,van pár dalos könyve,gitár akkordokkal. ő gitározott és énekelt,én meg zongoráztam!!! most már teljes bizonyossággal állíthatom,hogy jó hangja van. és... nem merem elkiabálni... de most,hogy nem lesznek itt egy hétig... azt mondta,hogy mielőtt elmennek,fritz szintetizátorát összeköti a gépemmel... és szerkeszthetek zenét azzal a programmal,amit tőle kaptam... atyám,de király lenne! és azt is mondta,hogy legközelebb nézhetem,amikor felveszi ahogy énekel! annyira érdekel,hogy ez mégis hogy zajlik!

most ünnepeltük fritz szülinapját. amúgy áprilisban van,de előrehozták. tegnap feldíszítettünk ilyen szép kis állat alakú tortákat. ma pedig a család és fritz barátja,dev megnézték az alice in wonderlandet,addig otto és én elmentünk a london aquariumba (mert otto félős gyerek,nem tetszett volna neki az alice). a bejáratnál itt is be volt szarva,vagy öt percig kellett győzködnöm,hogy bejöjjön (ha már kifizettünk egy vagyont...).

azért hihetetlen,hogy itt mekkora felhajtás van egy szülinap körül. elmentünk egy kínai vendéglőbe a temze partján (még mindig zavarban vagyok,hogy mennyiért eszem néha,és ők fizetik,és ez nekik semmi). mindenki kapott kis édességes zacskót a nap elején. megettük a tortákat. a végén meg kaptak egy-egy party baget... szintén tele minden szarral. már én rosszul voltam tőle.

hétvégén végre megvolt az első találkozó a dulwich aupairs united tagjaival:) egy finn lánnyal,tiával beszélgettem sokat,de volt egy olasz és egy német csaj is. egy koktélbárban mentünk,ami nagyon nagyon megtetszett! iszonyatosan jó fejek (és jóképűek;)) a pincér srácok,sokat beszélgettek velünk,bemutatkoztak nekem,a végén együtt énekeltünk és ugráltunk a livin' on a prayerre:)

ottónak szünete van,és nekem kell vigyáznom rá elég sokat a héten. de már csak két nap és enyém a lakás!!!!! úgy várom!!!!!

2010-03-28T00:01:00.000+01:00

2010-03-27T17:20:00.005+01:00

kiderült,hogy angus énekel is!! van valami barátja,aki gitározik,és rendszeresen felvesz neki zenét,ő meg ír hozzá szöveget,és énekel. mindezt a hálószobában veszi fel. nagyon kíváncsi vagyok,egyszer majd megkérem,hogy hadd nézzem a folyamatot. ma megmutatta az egyik számukat,és tök jó! el is küldte a következő szám gitár részét. mondta,hogy ha hozzá tudnék adni valamit zongorán,az nagyon király lenne. csak hát én ebben nem vagyok jó:( inkább énekelnék én is. mindenesetre telepített a gépemre egy programot,amivel zenét lehet csinálni/szerkeszteni. remélem egyszer majd csinálunk valamit együtt,it would be good fun.

degu hétfőn hazamegy 11 napra. na,mindegy,már látom,hogy péntektől kezdve az egy hét szünetem alatt mennyi mindent fel fogok fedezni londonból! és talán akkor már jó idő lesz!!

ma megint a battersea parkba mentünk,de most vittük a bicikliket is! otto most először használt rendes biciklit,eddig ilyen kis gyakorló bringája volt. nagyon ügyes volt,bár párszor elesett. később angus megmutatta az east india docks nevezetű helyet,ami sokáig nagyon fontos kikötő volt a temzén. ma emléképületek vannak itt,hajók,illetve konténerekből épült házak,amikben laknak is! amur,ugye tetszenek a képek? rád gondoltam ezeknél az épületeknél.

ma én fektettem le a fiúkat. olyan fáradtak voltak,hogy nagy örömömre nem kellett fel-alá rohangásznunk este,hanem filmet néztünk. utána meg mindketten beszédes kedvükben voltak. szeretek velük beszélgetni,olyan értelmesek,okosak.

2010-03-27T01:33:00.000+01:00

2010-03-26T20:42:00.004+01:00

azt gondoltam,hogy csak magyarország ilyen béna,de angliában is történnek érdekes dolgok. például a british airways sztrájkol húsvétkor. de ha ennyi nem lenne elég,a vasutasok is úgy döntöttek,hogy ők inkább nem dolgoznának pár napig. úgyhogy a tegnapi napunk - főleg részemről - rettegésben telt,mert mi van,ha pont akkor sztrájkolnak,amikor a család glasgowba menne. vonattal. mert úgy a leggyorsabb,meg az utak amúgy is tömve vannak ilyenkor. azt hiszem,imádni fogom londont húsvétkor. a szomszédok is elmennek. mindenki. na de szerencsére pont nem azokon a napokon lesz a sztrájk,ami minket érint.

valaki kérem,figyelmeztessen majd,hogy ne felejtsek el szavazni április negyedikén! de harmadikán lesz az oxford-cambridge evezős verseny,amit már jó régen kinéztem magamnak,tehát csak nem felejtem el,hogy az egy mozgalmas hétvége lesz:)

tudtátok,hogy robert burns írta a "jut még eszedbe kedvesem..." kezdetű dalt? az eredeti címe "auld lang syne". találtam kottát,és gitár akkordokat is,úgyhogy,ha minden jól alakul,angussal előadjuk. haha:)

ma megvolt a szokásos nagy bevásárlásunk deguval:) elmentünk a közeli peckhambe biciklivel,ahol vagy egy tuti one pound shop. na itt sok mindent lehet kapni! általában a csokikészletemet szoktam ilyenkor feltölteni. és ma főz degu,mindjárt megyek is át!!!

2010-03-24T13:23:00.002+01:00

benne leszünk a tévében!!!

2010-03-23T20:35:00.007+01:00

jaj jaj jaj jaj olyan izgatott vagyok!!! ez egy igazi forgatás volt! na,tehát,ez úgy történt,hogy tudtuk előre,hogy egy műsort fognak készíteni a parkban,azokkal a biciklikkel,amiket angus munkahelyéről lehet kölcsönözni. ezért mikor hoztam haza ottót,benéztünk a parkba.

egy nő készítette a felvételeket. eleinte úgy tűnt,hogy csak angus és otto fog szerepelni (meg még pár ember,akiket nem ismerek),de aztán a csaj megkérdezte,hogy én nem akarok-e. hát,mondom,miért ne.
nagyon vicces volt,fel-alá kellett tekernem a fűben,a végére bizony már ki is fáradtam. közben ott fociztak mellettem,bizonyára hülyének néztek:) de nagyon aranyos nő volt,sokat beszélgettünk.

tehát: április 25,reggel 6 óra (gmt),itv!!!!!
juhééééééééééééé!!!

a tökéletes viri

2010-03-23T11:20:00.005+01:00

susan pár napja közölte,hogy fritz odament hozzá,és izgatottan mondta neki,hogy én tökéletes vagyok. mert hogy sokat tudok segíteni neki

teniszben - állítólag majdnem olyan jó vagyok,mint az edzője. láttam az edzésüket,biztosíthatok mindenkit arról,hogy ez nem igaz haha:)
matekban - szorzótáblát gyakoroltunk,meg ilyen kerület- és területszámítást. amúgy tök érdekes megfigyelni,hogy hogy adnak össze,szoroznak,mi az idegen nevük ezeknek a dolgoknak
hegedűben - ez amúgy egy nagy kamu. csak teljesen el voltak ájulva attól,hogy milyen jól játszom zongorán (persze persze),és hogy akkor majd tudok fritznek segíteni a hegedűben. hehe. fogalmam nincs a hegedűről. ez az a hangszer,amiről gyerekkoromban eldöntöttem,hogy soha az életben nem fogok rajta játszani,miután az egyik iskolai fellépésünkön egy csaj olyan hamisan játszott,hogy pfffff. gondoltam,ha az,aki fellép,és elvileg jó,ilyen hangokat hoz ki ebből a hangszerből,akkor inkább maradok a többinél. tehát... majd meglátjuk,mi lesz ebből.

2010-03-23T10:20:00.000+01:00

2010-03-22T19:19:00.009+01:00

na emberek! április 2 és 10 között tök egyedül leszek itt!!! a család elmegy glasgowba angus családjához. tehát ha véletlenül valaki erre járna (persze tudom,hogy nem fog,de azért gondoltam,szólok)...
és májusban is lesz majd egy 4 napos szabad hétvégém!

itt most nincs túl szép idő,épp esik az eső.
szombaton bementünk a városba deguval. elég sok busz megy innen befelé,ez tök jó. de mivel drága a közlekedés,max. kétszer használjuk őket egy nap. oda és vissza. ez nem baj egyáltalán,mert így sokat sétálunk a városban! először elmentünk megnézni a borough marketet,ami degu szerint az egyik legjobb piac. nekem az tetszett a legjobban,hogy mindenből kiraktak ilyen kis darabokat,amiket meg lehetett kóstolni - főleg a sajtokból. aztán a museum of london következett,ami nagyon nagyon nagyon tetszett!! a város történetét foglalja össze egészen a középkorig (május végére bővítik ki,de már láttuk,hogy mik lesznek,pl. egy nagyon régi kocsi,meg egy telefonfülke,nagyon várjuk!!). bár a végén már azt se tudtam,hol van a fejem a rengeteg információtól.

vasárnap a családdal mentünk be (a szürke mercivel:)) a városba,ezen belül a tate modernbe,ahol egy egészen különleges kiállítást néztünk meg. chris ofili elefántok ürülékét használja a festéshez. ez ugye a gyerekeknek is nagyon bejött:) a kedvenc képem címe: spaceshit hahahahaha:D aztán a battersea parkban sétáltunk,ami azért jó,mert a temze partján van,és nagyon szép időnk volt,alig volt felhő,a nap épp lemenőben volt.

mostanában ha ottót viszem reggel suliba (neki van messzebb az iskolája),visszafelé a dulwich parkon keresztül megyek. abban az időpontban alig van ott ember. van egy fatörzs,amit nagyon szeretek,arra szoktam leülni olvasni,gondolkozni.

a kép forrása: http://hayleygilchrist.wordpress.com

2010-03-21T23:44:00.005+01:00

poo

2010-03-17T20:22:00.003+01:00

azaz kaki.
ez otto és fritz kedvenc szava. olyannyira,hogy az első közös napunkon az aszfaltra írták krétával,ma pedig,mikor rajzoltunk,otto teleírta az egyik képet poo-val. arany tollal. gyönyörű lett.

tegnap sikerült 9-kor elaludnom,miközben anyuval chateltem... hehe. de ma nem vagyok olyan fáradt,pedig fritzcel teniszeztünk! tök jó,a parkban ingyenes a tenisz! és az idő is ideális volt,nem sütött a nap,kellemes szél fújt,pulcsiban pont jó volt.

tegnap este én olvastam fel ottónak a mesét,mert kiakasztotta az anyját. ez úgy nézett ki,hogy a nyakamba ült,aztán a lábam alá bújt,majd a felhúzott lábaimra térdelt,és megállás nélkül beszélt. tehát a mesét képtelen voltam befejezni,pedig thomas,a gőzmozdony lett volna. de imádom ezt a srácot:)
fritz is végre élvezett valamit. annyira nehéz rávenni valami olyan játékra,ami nem számítógépen megy.

március 15.

2010-03-15T19:54:00.006+01:00

a magyar köztársaság nemzeti ünnepe.

mit csináltunk ezen a napon londonban?
először is,hoztam magyar szomszédomnak,degunak kokárdát otthonról. én pedig a biciklimet (susan biciklijét) díszítettem fel egy nemzeti színű szalaggal. hát,túl sok mindent nem csináltunk. deguval elmentünk biciklivel a közeli brixtonba,mert vissza kellett vinnie néhány könyvet a könyvtárba. hazafelé benéztünk a sainsbury'sbe,mert kilyukadt az egyetlen farmerom. találtam is egy szuper nadrágot,és a pénztárnál derült ki,hogy csak 6,66 font (addig azt hittem,hogy 10). ja,ilyen önkiszolgáló pénztár van,imádom!:)
aztán kávéztunk a starbucksban,ahol a legfinomabb (és legdrágább) a kávé.

angus a dulwich parkban dolgozik,egy ilyen biciklikölcsönzőben. adnak,vesznek,kiadnak,javítanak. itt van egy magyar srác is,akinek büszkén mutattam,hogy milyen szép szalagom van,de nem esett le neki,hogy ma március 15-e van. legalább akkor megtudta:)

iszonyatosan fáradt vagyok. otthon hónapokon keresztül képtelen voltam éjfél előtt lefeküdni,most meg ha 11 után alszom el,az már későn van. tegnap délután például órákat aludtam a nap közepén (amikor már sok felhő volt az égen,és nem volt lelkiismeret-furdalásom,hogy a gyönyörű időben a szobámban vagyok). de lassan csak hozzászokom:) fogalmam sem volt arról,hogy londonban ekkora dombok vannak hahahaha.

csodaszép idő van!! és holnap még melegebb lesz,úgyhogy szerintem nem holnap fogok takarítani. csütörtökre,péntekre úgyis esőt mondanak;)

where is my ipod toooouuuuuuuuuch??

2010-03-14T21:00:00.003+01:00

- ma azt álmodtam,hogy otto ezt kiabálja. lehet,hogy valóság volt,mert napjában többször is elhangzik a szájából ez a mondat. na igen,itt az ötéves gyerekeknek is ilyen cuccaik vannak. én azt se tudom,hogy mire jó,szerintem be se tudnám kapcsolni...
amúgy anyák napja van ma errefelé,meg jött a német unokaöcs,úgyhogy fantasztikus ebéd volt ma. finom husi,krumpli,tormakrém,lekvár,saláta. közben megnéztük a forma 1-et a gépén,mert thomas is nagy rajongó. jó fej amúgy,csak a nap 99%-át internetezéssel tölti.

ma megkért angus,hogy tanuljak meg egy robert burns dalt a zongorán... ő egy skót költő - angus is skót,és a facebookon ő robert burns. tehát ő csinált egy oldalt neki,mert még nem volt. és azt mondta,hogy tök jó lenne felrakni oda,ahogy zongorázom. ááááááááááá:) meglátjuk... meg megállapodtunk,hogy alapítunk egy együttest,thomas dobol,angus gitározik,fritz hegedül,én zongorázom,a többiek meg majd meglátjuk hahahaha.

nagyon szép idő volt a hétvégén,szombaton elmentem a greenwich parkba biciklivel. itt már voltam augusztusban,és nagyon tetszett. susan és angus nagyon büszke volt rám,nem is a távolság miatt,hanem mert végig forgalmas úton kellett mennem:)
ma pedig a dulwich parkba sétáltam el,ez itt van,nem messze. én a mai napot éreztem az első tavaszi napnak. volt,hogy melegem volt a pulcsimban. hazafelé viszont majd' megfagytam a szélben.

huhhh

2010-03-11T22:59:00.003+01:00

ma nekem kellett lefektetnem a fiúkat. de előtte egy akkorát játszottunk!! lehordtuk az összes takarót meg párnát a nappaliba,és ilyen bunkert építettünk,meg egymáshoz hajigáltuk a párnákat:)
aztán,mikor le kellett volna feküdni,otto hisztirohamot kapott,hogy neki az anyja kell. ez bizony eltartott egy fél óráig,amikor is megengedte,hogy olvassak neki. fritz rengeteget segített (próbálta nyugtatni az öccsét,idehozta a pizsamáját),nagyon okos és kedves fiú.
ma amúgy a lakást is kitakarítottam (heti egyszer kell),és a kettes biciklivel mentem 4-ből 3-szor,úgyhogy most épp meg se tudok mozdulni:) és annyira finom kajákat eszünk!!

ja,és angus (az apuka) megkérdezte,hogy én profi szinten zongorázom-e,és közönségnek szoktam-e előadni. hát,mondtam,hogy általános iskolában lehet,hogy volt ilyen,de ma már nem nagyon hehehe. holnap jön angus 18 éves német unokaöccse (vagy valami egyéb rokona),aki itt lesz egész hétvégén. kíváncsi vagyok!

londoni életem első pár napja

2010-03-10T11:16:00.003+01:00

well... nem is tudom,hol kezdjem.
tehát március 6-án kijöttem ide,londonba fél évre (minimum). egy nagyon kedves családnál dolgozom au-pairként;egy amerikai nő,egy skót pasi és két aranyos fiú.

feladataim közé tartozik a gyerekek iskolába hordása. biciklivel. ez úgy néz ki,hogy van egy három-,egy kétüléses és egy normál biciklijük. most még csak az utóbbin tekerek,hogy megjegyezzem az útvonalakat,és megerősödjek:) ja,és bármikor használhatom,úgyhogy tegnap például kedves (szintén au-pair) szomszédommal meglátogattuk az egyik környező városrészt. ő már fél éve itt van,úgyhogy sok dolgot meg tud mutatni:)

délkelet-londonban vagyunk,gyönyörű helyen,a közelben parkok,erdők vannak. a közlekedést is megszoktam,már alapból jobbra nézek először,integetek,nem megyek a járdán (csak,ha muszáj:)),ilyenek:)

fél 8-kor reggeli,negyed 6-kor vacsora,és vacsora után mindig van egy rövid játék. kártya,ping-pong,ilyenek. nagyon tetszik ez a kettősség,hogy a család nagyon laza,ugyanakkor szigorúan megmondják a gyerekeknek,hogy mikor gépezhetnek,meg a mindennapokban ez a rendszer is bejön.
tegnap festettünk a kisebbik fiúval,ottóval. ő a közvetlenebb,már az ölemben csinálja a háziját. az idősebb,fritz kicsit visszahúzódó,és sértődős időszakát éli.

és van zongora!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! múltkor ki is próbáltam,és sokkal jobb,mint a mienk otthon. élvezet volt rajta játszani!! van hegedű is,gitár is. megbeszéltük,hogy majd tanítgatom őket egy kicsit zongorázni,mert az apuka,és fritz is szeretne megtanulni.

nos,így első körben ennyi.

ps: a magyar számomat nem használom. ha valakinek kell az angol,kérje el!:)

hahaha

2010-02-27T09:32:00.004+01:00

egy barátnőm mondta múltkor:

"igazából mindent el tudok érni,kivéve egy normális pasit...

... ja,meg egy kisebb segget..."

25

2010-02-05T01:23:00.002+01:00

Fenékig ér a hajam
Utánam szalad a halam
Csak kibontom végre
Kakival teli a csésze
Intézem az ügyet sebtiben
Nénikéd a sárban megpihen
Gép agyad egy körre elvigyem?

Lelép a porba a szamár
Integet s a boxba kiáll
Fekete orrom pisze
Előbbre utam visz-e???

ady: akarlak,hát hazudjunk

2010-01-15T10:37:00.003+01:00

adás,igéret,tilalom,
parancsolat avagy alázat,
ki leszel,mikor ujra látlak?
színed elé hadd készülhessek.

ez volt asszonyos életem,
harapott szájjal igaz útban
utálatot is így hazudtam,
ha így kinálták a szerelmet.

hát sorsom a komédia:
mért kérdjem,hogy neked is mért kell?
bemázolom az arcom vérrel
vagy krétaporral,mint kivánod.

fölöttünk csak úgy kél,bukik
a nap s a napok is úgy mulnak,
szívek bénulnak s megujulnak
s csak mi nem látjuk egymás arcát.

csak finita commédia
akarsz te is majd a szemembe
nézni ájultan és meredve?
jól van: akarlak,hát hazudjunk.

na jól van,akkor boldog karácsonyt...

2009-12-25T17:56:00.001+01:00

néger népdal

2009-11-29T13:24:00.004+01:00

egyik kedvenc dalom,azok közül,amiket énekeltünk (énekkar)

járom a széles országutat
a nagyvilág most az enyém
köröttem néma földek, utak
a zúgó jordán int felém

vár már az édes otthon,s apám
ott leszek boldog végre én
a béke vár,és drága anyám
ott lelek végre nyugtot én

2009-11-22T22:59:00.004+01:00

ma kaptam levelet rosemary-tól és josétól is! olyan boldog vagyok mindig,amikor valamelyikőjük ír,most pedig rögtön kettőt is kaptam!:):)

zongoráztunk a húgommal sok hülyeséget,és rájöttem,hogy tök vicces,mikor négykezest játszunk:)

holnap találkozom sok-sok volt évfolyamtársammal,és tök jó lesz!!!

és veszek capót (gitárhoz),de pár napja még azt se tudtam hogy mi az

és hohohóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó

péntek 13.

2009-11-13T19:50:00.009+01:00

úgy volt,hogy megyünk a magyar-olasz u21-es eb-(és olimpiai) selejtezőre, győrbe,volt osztálytársammal,kakassal. ez azért különleges,mert lassan 7 éve nem láttuk egymást,de 2 éve majdhogynem napi kapcsolatban vagyunk (msn). mindig tervezzük,hogy akkor most találkozunk,de valahogy tényleg sosem jön össze.
ez most sem történt másképp. kakas dolgozott,és azt beszéltük meg,hogy ha nem ír,akkor nem engedik el hamarabb. én azért elindultam a városba (közben próbáltam hívni),hátha kiderül,hogy jó neki mégis,ha meg nem,akkor sétálgatok,vagy olvasok a napsütésben. út közben gondolkoztam,hogy mi lenne,ha elmennék egyedül. a reptérre is egyedül mentem,mondhatjuk,hogy lassan hozzászokom...

de én akartam. tessék,megkaptam.

egészen elbizonytalanodtam,ami amúgy meglepett. el kéne mennem? nem kéne elmennem? aztán eldöntöttem,hogy nem megyek,akkor már spórolok egy kis pénzt ezen. kicsit olvastam a batthyány-n,majd úgy döntöttem,hogy a fene akar hévvel hazamenni,jól jön egy kis változatosság,
160-as busz.

felszállok. körülnézek. mintha egy ismerős arc lett volna amarra. mindegy. leülök. aztán az arc,az ember megáll mellettem. de nem vesz észre. meghúzogatom a dzsekijét. akkor már igen.
ő a "gyerek". az első barátom. 4 éve nem találkoztunk. fura,de nagyon tetszik a helyzet. sokat mosolygunk,viccelődünk. megvitatunk pár ősrégi kérdést. kiderítem,hogy igenis kék a szeme,ha nem is olyan húdekék. és megköszönöm,hogy szembejött velem. hisz én kértem valami megerősítést,hogy az a jó döntés,hogy itt maradok.

amúgy a srácok nyertek győrben,és csodás hangulat volt. de nem bánom,hogy itthon maradtam. nem igazán tudom leírni,hogy mennyire szeretem a véletleneket. de nagyon.

nos,most hívott kakas... úgyhogy 7 év után beszéltünk legalább:D
hehe,vicces nap:)

2009-11-10T12:42:00.002+01:00

November 11 2009

50th birthday of Edit *****

Edit ***** is your mother

ma

2009-11-02T18:25:00.004+01:00

a mai napot sikerült nagyon értelmesen eltölteni...
fél 9-re mentem reggelizni amurhoz békásra.
1. sikerélmény: reggeli kész,reggeli finom (ez inkább amur sikerélménye,de sájszegál)

két óra múlva sikerült elindulnunk a városba,hogy érvényesítsük a diákunkat.
2. sikerélmény: futottunk és elértük a 134-es buszt

végigmentünk a busszal a margit-szigeten,szuper volt! csináltam is pár képet. a quaesturában (a mai naptól fogva tudom,hogy kell leírni) nagyon nagy sor állt,úgyhogy sorszám után el is húztunk nézelődni mindenfelé. mikor visszaértünk,még mindig sokan voltak előttünk,úgyhogy - mivel amurnak pisilnie kellett - benéztünk a közeli török étterembe.
3. sikerélmény: itt ettünk csudafinom dolgokat

mire visszaértünk,már jóval előttünk jártak a számok,úgyhogy húztunk újakat. innentől várakoztunk egy keveset.
4. sikerélmény: egy csaj minket kért meg,hogy legyünk a tanúi a meghatalmazásához

végighallgattuk egy csajszi véget nem érő pasis sztorijait. aztán végre mi jöttünk. kiderült,hogy amurnak már volt mostani matricája a diákján (ezt most lusta vagyok elmagyarázni).
5. sikerélmény: van diákmatricám

mikor végeztünk,mindkettőnknek nagyon szar kedve lett/volt (mint általában,de most úgy még jobban). elnéztünk a lehel térre egy turkálóba.
6. sikerélmény: amur vett egy farmert

majd bementünk a piacra is.
7. sikerélmény: vettem 300-ért két különleges milka csokit

34-essel jöttünk haza.
8. sikerélmény: átadtam a helyem egy néninek az út legelején

na,a nyolc a kedvenc számom,úgyhogy stop. bár ma még talán lesz egy,majd elmesélem.

favourite quotes

2009-10-31T12:10:00.003+01:00

gondolkoztam azon,hogy a facebookos adatlapomra felírom a kedvenc idézeteimet. aztán csökkentettem a mennyiséget,kizárólag a személyes ismerőseimre szorítkozva. így is sok,főleg a sztori:)
tehát: kedvenc idézetek,természetesen a teljesség igénye nélkül:

"¿dónde está la llave?"

sztori: camino,santiago,külön apartmanunk volt (rosemary,anyukája,william,én). nagyon nagyon sokáig buliztunk a santiagói zenészekkel,akik majdnem minden nap a katedrális mellett dalolnak. rose anyukája már a szállásunkon volt. én haza szerettem volna már menni,így el kellett kísérniük a többieknek,mert kellett nekik még a kulcs (akkor már az enyém is,és rose anyjáé is). már hm... jó hangulatban vagyunk,főképp rose. megérkezünk,rose bemegy a szobájukba,keres kutat,anyukája félálomban. majd a lány,aki semmit nem beszél spanyolul,megkérdezi anyukájától (aki még annyit sem!!!): "¿dónde está la llave?",magyarul hol van a kulcs. teljesen hihetetlen volt,aztán nem is tudom,megtalálta-e.

"why don't you stay here and drink a cup of tea with us?"

sztori: camino,lugo,esős nap vége felé,épp indulok egy kis városnézésre egyedül. josé és william teát főznek. már a lépcső aljánál tartok,mikor josé a nevemen szólít. megállok. ő nekitámaszkodik a falnak,a létező leglágyabb,legkomolyabb hangon megkérdezi: "why don't you stay here and drink a cup of tea with us?" (miért nem maradsz itt és iszol velünk egy csésze teát?). rögtön az ugrott be,hogy hm,ennek a férfinak nem sok nő tudna ellenállni. de nem mondtam semmit,csak mosolyogtam,és elmentem. persze eltévedtem a városban,meg minden:)

"she must be fucking religious"

sztori: olomouc,csehország,legjobb külföldi barátom,joaquín szülinapja alkalmából összegyűltünk páran az ő és - most már - felesége lakásában. mivel én több napra maradtam,a végén már csak ketten mentünk el egy közeli városkába. iszonyatosan hideg volt,úgyhogy beültünk egy templomba melegedni,és ott beszélgettünk suttogva. egyszer csak bejön egy nő,pártában,imádkozva,síri csönd lesz hirtelen. erre joaquín hozzám fordul: "she must be fucking religious"... aztán leesett mindkettőnknek hogy mit mondott és hol,és próbáltuk visszatartani a kacagást:D

"could you please open this.....shit?!?!"

sztori: olomouc,csehország,pár nappal az előző esemény előtt,még cseh barátunk,ludek is velünk volt. tudni kell,hogy ludek az egy szobor,vagy ahogy joaquín mondja: egy fa. és a belső tulajdonságai is összhangban vannak ezzel. hihetetlenül nyugodt,visszafogott,illedelmes. épp reggelizünk,ebédelünk,nem is tudom. ludeknek tele van a keze,és próbálja kinyitni a ketchupös dobozt,de sehogy sem sikerül neki. erre hozzám fordul: "could you please open this.....shit?!?!". joaquín,tereza és én megszakadtunk a röhögéstől,hogy ezt pont tőle hallottuk:D

"life is hard"

sztori: portugália,viperával szépen,szállás nélkül lementünk lisszabonba. darázs megmentett,ő is a városban volt akkor,és neki volt kinél aludnia. ő joão. joão de carcavelos,carcavelosi joão. egy jelenség,egy életművész,aki nagyjából nem csinál semmit egész nap,de amúgy zenél néha,és rengeteg couchsurfert fogad a világ minden tájáról. az ő kedvenc mondása (amit amúgy stílusosan,ágyban fetrengés közben szokott benyögni) a "life is hard",amit már én is sokat használok,kizárólag ironikus értelmében:)

ghána(u20) - magyarország (u20) 3-2, vb elődöntő...

2009-10-13T19:08:00.006+02:00

én most,itt kijelentem,hogy elmondhatatlanul büszke vagyok a magyar u20-as fociválogatottra,hogy bár kikapott ghánától a világbajnokság elődöntőjében,de a legjobb négy közé került egyetlen európai csapatként.

ekkora élményben nekem még nem volt részem életem során,semmiféle magyar válogatott meccsen. soha,semmilyen csapatnak nem drukkoltam még ennyire,soha,semmilyen meccs előtt nem voltam még ennyire ideges,és soha nem biztattam ennyire kitartóan és büszkén senkit. pedig aki ismer,az tudja,hogy nem igazán a visszafogott szurkolásomról vagyok híres;)

köszönöm,fiúk! példát mutattatok minden focistának. a nagycsapatnak is. hogy így kell játszani,küzdeni. elértétek,hogy a magyar szurkoló ne csak sírjon,hogy már megint kikaptunk,és semmi esélyünk.
meg kellett barátkoznunk az érzéssel,hogy VAN esélyünk. hogy tudunk gólokat rúgni. hogy nem adjuk fel. hogy fel tudunk állni vesztett helyzetből. én még mindig nem hiszem el,hogy ez egy magyar csapat. hogy ez velem történik.

emberek,bejutottunk egy vb elődöntőbe!!!!! gondoljuk már végig ezt a tényt! hogy kik NINCSENEK ott. pl. az összes többi európai csapat:D

sok sikert kívánok nektek,fiúk! és ne kallódjatok el! szükségünk van rátok!

2009-09-15T08:07:00.003+02:00

na,rászántam magam... mi is történt? összefoglaló következik:

legjobb barátnőm esküvője: ezt nem igazán tudnám leírni úgy,hogy visszaadja a hangulatot. annyit írok,hogy gyönyörű volt,és ebbe mindenki beleképzelhet valami egészen különleges dolgot. nem gondoltam volna,hogy egy templomi esküvő ennyire megható is lehet,mondjuk sokat számított,hogy az atya ismeri őket,és gyönyörű dolgokat mondott róluk. mindenesetre rólam egy normális kép se készült,mert végig bőgtem:D aztán amikor a vacsora helyszínére érkezett az ifjú pár,sorfalat álltunk nekik,és elénekeltük a fradi-indulót. nem ám 1-2 ember,hanem sok:) kutya anyósa elénekelte fiainak az "édes kisfiamot". az újdonsült férj és feleség focimeccset játszott a fradi két húszéves angol játékosával. nem akartuk elhinni,hogy ezek tényleg azok... de igen,és nagyon élvezték a lagzit, megtáncoltatták kutyát. rengeteg jó kis dolog volt,pl.: az egyik táncos feladatban a sam wedgbury-vel lehettem párban (ezúton is köszönöm a koszorúslányoknak;)),és nagyon vicces volt az a srác. ilyen esernyő körbeadogatós volt,és mikor nálunk állt meg,azt a fecnit húztam,hogy novemberben moziba kell vinnünk kutyáékat:D

london: itt

szin: egyszerűen szuper volt! nagyon sokáig elítéltem a fesztiválokat (pfff...igen,mintha kissé csőlátású lettem volna),habár fogalmam sem volt,hogy milyenek lehetnek. a szinről rengeteg jót olvastam,szimpatikus volt az is,hogy "zöld" fesztivál,van medence,meg tisza:) az agyam annyira lyukas,hogy végül pár emberrel el is felejtettem találkozni. és eleinte még attól féltem,hogy csak öcsém,meg én leszünk,senki más ismerős... végül jött két haverja,meg az én egyik szegedi haverom,akit veszprémben ismertem meg. ő első nap elvitt minket várost nézni,megmutatta a boci tejivót,ahol attól fogva minden egyes nap reggeliztünk. megbeszéltük,hogy nyitunk egy ilyet pesten;) a koncertek is szuperek voltak,bár én a kis régimódi ízlésemmel a beatricén tomboltam a legnagyobbat. másfél órán keresztül ugráltunk és üvöltöttünk. utána sajnos nem tudtam már felvenni a sortomat és a pólómat,mert még két nappal később is nedvesek voltak:D amúgy a fesztivál helyszínén alig költöttünk,mindig kimentünk a közeli boltba sörért,ha meg éhesek voltunk,leültünk az egyik pizzás melletti padokra,és megettük a maradékokat. nagyon élveztem ahogy megrohamoztuk a friss zsákmányokat:)

a jelen: próbálom írni a diplomamunkámat,heti kétszer teniszezek (fél évre 1000 ft-ért;)),tervezem a következő félévemet (melyik országba menjek dolgozni),és nagyon unatkozom

nyári kalandok,avagy friends & festivals 1.

2009-07-21T14:18:00.015+02:00

múlt hét szerdán lementem veszprémbe az utcazene fesztiválra.
méhnél aludtam,és csütörtökön is,pénteken is úgy telt a nap első fele,hogy méh dolgozni ment,én meg a városba olvasgatni,feküdni a fűben,stb. délután kezdődtek a programok,este meg szuper koncertek voltak! pl. volt méhek is,öcsém,olyan jól nyomták,mindenféle korosztály hallgatta őket,és csomót röhögött mindenki! méh fel is hívta szarvast,én meg üvöltöttem a telójába,hogy "a plasztiktündér baaaaaarbi":D

méh pénteken elment,így úgy gondoltam,hogy a koncertek után szombat hajnalban megyek haza. volt is egy csúcsszuper la fanfare en pétard koncert,őket már ismertem előző napról. most bementek a közönség kellős közepébe,mi meg körülöttük ugráltunk. iszonyat jó hangulatot teremtettek! folyt rólam a víz:) utána sétálgattam,kerestem valami jó zenét,le is ültem egy csapat elé,akik ismert magyar zenéket játszottak. egész sokan odagyűltek.

aztán egyszercsak megbökött a mellettem ülő srác,hogy én ismerem-e ezeket a számokat,merthogy ő nem. valóban volt pár szám egymás után,amit még nem hallottam. elkezdtünk dumálni,ők ketten voltak. kiderült,hogy szegediek (jaj istenem,találtam még játszótársakat a szinre!!!),és 8-an jöttek egy barkasszal... ami lerobbant párszor,meg tönkrement a generátora. na én ehhez nem értek,de mintha ez lett volna a probléma.

szal dumálgattunk mindenféléről,és csatlakoztam hozzájuk. találkoztam még pár sráccal a bandából,és elkezdtek zenélni az egyik utcán. újdonsült haverjaimmal olyat játszottunk,hogy papírokra felírtak olyan szövegeket,hogy "ölelj meg!","engem is!" és "szeress!",és ezekkel rohangásztunk az utcán. nagyon vicces volt,hogy milyen sokan megöleltek minket. én mondjuk hamar meguntam,és inkább táncikáltam a zenére. csakhamar összejött egy kis csapat,dumáltunk,énekeltünk.
aztán megpillantottam szitakötőt!!!! azt hittem,hogy a balatonon van és nem jön az utcazenére,de végül mégis! de szuper volt látni egy ismerős arcot! végül negyed 5-kor szitakötőék elindultak valamerre,én meg gondolkoztam,hogy hazamenjek-e. ugyanis haverjaim mondták,hogy náluk van még hely a koliban. végül az lett,hogy ott aludtam.

csapatuk többi tagja meg volt lepve,hogy mit keres egy idegen lány az egyik ágyban,úgyhogy magyarázkodhattam:)
szombaton hatalmas vihar volt,ezért délutánig a koliban pihengéltünk. aztán úgy döntöttünk a két haverommal,hogy elmegyünk a tescóba,és veszünk italt,meg valami kis olcsó labdát. persze eltévedtünk,úgyhogy vagy két óra volt,mire odaértünk. sebaj,rég mulattam ennyit,nagyon vicces srácok ezek. mintha már ezer éve ismerném őket:) mondtam,hogy megeszem a kalapom,ha nyitva lesz a tesco,tehát majd csinálnak nekem egy csirkebőr kalapot...azért remélem elfelejtik a szinig:) szórakoztunk egy csomót,napszemüvegeket próbálgattunk,leültünk egy hintaágyba,aztán találtunk labdát is.

pont visszaértünk a quimby-re,de előtte még adtam tüzet a kiss ramónának, húhahúha.
az egyetlen nőnemű szegedi (aki amúgy kölcsönadott nekem egy hosszúnadrágot,mert én csak egy szoknyácskát vittem:D) beráncigált a legelső sorok közé... hú,mekkora volt! csak hát nem voltam felkészülve rá,szandiban voltam,úgyhogy a lábamat széttaposták,az órám leszakadt,és tönkre is ment szegény. na mindegy,így emlékezetes lesz ez a koncert,az tuti. ismertem is pár számot,lassan megszeretem a quimby-t... ilyet... nem gondoltam volna soha. aztán a srácokkal focizgattunk még pár órát.
egészen fantasztikus ez az egész,hogy mekkora véletlen már,hogy találkoztam velük,majd ott maradtam egészen vasárnapig... imádom az ilyen spontán dolgokat!

csoporttársaimmal is egész sokat találkoztunk mostanság. illetve most már nevezzük őket térképészeknek. először is méh államvizsgája után beültünk a kockába még kora délután. söröztünk,dumáltunk. szép lassan szállingóztak az emberek hazafele,a maradék meg már egész jól érezte magát:) aztán ázsiai oroszlán és delfin is hazament,így éticsigával és szarvassal maradtunk hárman. annyira rég nem beszélgettem ilyen jót,tartalmasat,őszintén! kellett,kellett.
aztán még sétálgattunk a duna-parton,amíg be nem sötétedett.

múlt hétfőn a margitszigetre mentünk enni,inni,sportolni. hoztam röplabdát,macska tollast,volt süti,gyümölcs,sör,minden! ott volt még szarvas,leguán és delfin is. nem lenne baj,ha többször csinálnánk ilyen programot.
tegnap pedig ázsiai oroszlánnál voltunk vendégségben,palacsintapartin,ami egy catan-partiban teljesedett ki. hát én veszprém után olyan fáradt voltam,hogy nem is játszottam,majdnem el is aludtam:) mindenesetre telezabálnom magam,azt sikerült.

barátnőimmel is elvoltam a camino után. kutyánál felmértem a terepet az esküvő előtt,nagyon szépen halad az épitkezés. újdonsült orvos barátnőmmel napközben sikerült meginnunk 1,3 liter sört ünneplés cimszóval. valamint kecskeméten/helvécián is voltam egy másik barátnőmnél,akivel elhatároztuk,hogy teniszezni fogunk,egy olyan pályán,aminek a fele homok,a fele fű:)

most pedig irány karlsruhe!!!

a caminós barátaim

2009-07-10T18:57:00.008+02:00

illetve az interneten róluk megtalálható dolgok következnek:

először is a brazil srác; josé

valamit a spanyolok; pepe,carlos és héctor

santiagóban adtak interjút egy újságírónak. én nem voltam ott,mert épp akkor vettem át a zarándokoklevelemet. sajnos spanyolul vannak a cikkek,de kb. arról beszélnek,hogy miért jöttek el a caminóra,és milyen élményekkel lettek gazdagabbak. amur gyakorolhatsz :p

és akkor most jöjjön az,aki valóban híres: william

ő egy angol együttesben gitározik és énekel.
remélem sikerül egy kicsit népszerűsítenem:)

hazajöttem

2009-06-25T20:53:00.013+02:00

és még mindig nem térek magamhoz a sokkból,hogy mennyire másképp alakult ez a camino,mint ahogy számítottam.

azt hittem,sőt,volt,akinek beharangoztam,hogy én most itt három hétig magamban leszek,és az lesz a fő feladatom,hogy ezt elviseljem (mostanság nem vagyok túlságosan kibékülve magammal).
az első napom tökéletesen ennek a jegyében telt,sokat gondolkoztam, szenvedtem,bőgtem - nyilván azért jöttek ki ezek az érzések,mert nagyon nehéz nap volt,35 km-t mentem,hőségben,néhol víz nélkül,patakokból ittam,amúgy meg eltévedtem.

aztán úgy döntöttem,hogy ebből elég volt. egy nap alatt meghoztam a döntéseket,ami 3 hét alatt gondoltam,hogy majd sikerül. és innentől boldog voltam. az elején még úgy éreztem,hogy szükségem van valakire,akivel együtt mehetek,de ez se tartott 3 napnál tovább. ezután nagyon sokáig egyedül mentem,és megint ez volt a legélvezetesebb szakasz az úton (mint két évvel ezelőtt,amikor eljutottam odáig,hogy újra csak magam legyek). néha találkoztam valakivel,egy darabon együtt gyalogoltunk,de csak úgy,ahogy jött,mindenféle megbeszélés nélkül.

és akkor eljött san román de retorta. a 11. nap. innentől a repülőmig volt 9 napom,amit egyvalakivel töltöttem (kivéve a santiagóba beérkező részt,és az azt követő szakasz utolsó 7-8 km-ét). nem tudom,miért. nem gondolkoztam ezen (semmin a második naptól kezdve) egy percig sem. csak feltűnt.
nyilván az elején megvolt az ok,hisz én letértem az útról,és mondtam mindenkinek,hogy elmegyek egy monostorba,akár egyedül is,de örülök neki,ha valaki velem jön. ő velem jött. nem tudta az utat,ezért együtt mentünk.

s innentől mindenünk közös volt.
együtt keltünk,együtt pakoltunk,együtt szenvedtünk az aszfalton az esőben,együtt stoppoltunk,együtt kávéztunk-kakaóztunk,együtt söröztünk-boroztunk,együtt ettük a nyalókát,a jégkrémet,együtt piknikeztünk,együtt főztünk,együtt futottunk a misére,együtt szórakoztunk,együtt nevettünk,együtt aludtunk sátorban,parkban.

felmerülhet a kérdés,hogy ez nem zavart-e. hisz mondhatnánk,hogy valamilyen szinten korlátoznia kellett engem. de nem így van. csak és kizárólag azt tettem,amit akartam. semmi egyebet. engem is meglep,de tényleg nem jut eszembe semmi,amit nem így csináltam volna.
na jó,néha kicsit hamarabb indultam volna:)

tehát az út,amire azért mentem,hogy önállóbb legyek,pont ellenkezőképpen alakult. már a madridi repülőtéren is alig bírtam elviselni,hogy egyedül kell ennem,másnap,otthon azt,hogy egyedül kell kakaót innom.
és nem. annak ellenére,hogy nem erre számítottam,nem bántam meg,hogy így alakult. életem egyik legszebb élménye volt ez a camino.
lehet,hogy magán az úton nem voltam elég időt egyedül (ki tudja? én nem),úgy érzem,hogy eredményes volt számomra.

megint megbeszéltem valakivel (egy német lánnyal,mikor a finisterrei óceánparton néztük a naplementét),hogy a camino mennyire olyan,mint az élet kicsiben. emlékszem,pont ezt ecseteltem skippy-nek az első caminóm ötödik napján.

a naplómat itt találjátok.

allianz arena

2009-05-20T21:10:00.008+02:00

mikor mentem karlsruhéba (busszal), különleges élményben volt részem.
mikor párórás alvás után felébredtem és kinéztem az ablakon,a müncheni allianz arena magaslott felettem. akkora volt,hogy nem láttam a tetejét! tátott szájjal bámultam,hogy milyen szép így élőben. és ezzel nem voltam egyedül. csodálatos építmény!

"a stadion egyik különlegessége, hogy három színben is kivilágítható. piros színű, ha a bayern münchen, kék színű, ha a tsv 1860 münchen és fehér színű, ha más csapat játszik benne"
wikipedia

mikor én láttam,mindkétszer gyönyörű szép kék volt!
fotó: http://news.thomasnet.com

németország

2009-05-13T12:01:00.005+02:00

ehh..egy hónapja nem írtam...

akkor most elmesélem amur-látogatásomat. amur németországban tanul,karlsruhéban.
hát a buszút hogyismondjam nem volt éppen a legkényelmesebb,ráadásul a telefonomból valahogy eltűnt amur száma,úgyhogy még szerencse hogy ő felhívott. mindenesetre korábban ért oda a busz,és egyedül mentem egy darabon. bemutatkoztam németországnak,rögtön lógtam vagy öt megállót a villamoson. aztán találkoztunk az europaplatzon és onnan gyalog mentünk. olyan jó volt újra látni amurt!:)

pénteken
nagyon fáradt voltam,ezért nem csináltunk sok dolgot,csak bicikliztünk a kastélykertben - a kenyai mary kölcsönadta nekem a bicaját. amúgy be voltam tojva rendesen,mert teljesen lapos volt a hátsó kereke,és nem találtunk pumpát... úgyhogy vicces hangokat hallatott a jármű,amur mondta is,hogy nem is kell hátranéznie,mert hallja,hogy ott vagyok:)

ja,ott tanul egy szaktársunk is,legyen mondjuk aranyhal. szóval ő is amur kolijában lakik,csak egy szinttel feljebb. este megismerkedtem a másik magyar sráccal,sugarral is.

szombaton és vasárnap
nem sokat voltunk karlsruhéban,ugyanis elmentünk kirándulni amurral és sugarral. folyt. itt.

hétfő-csütörtök
nagyon egybefolynak ezek a napok. megismerkedtem amur legtöbb barátjával,főztünk (ill. amur főzött) majdnem minden nap,ettem török kaját,kenyai kaját és teát.
voltam spanyolórán és japánórán; előbbin a tanárnő tök kedves volt,elbeszélgetett velem spanyolul főként a caminóról,majd az óra végén mondta,hogy írjak neki e-mailt,ha van kedvem.
a japán meg tényleg egy komédia! amur már sokat mesélt a csajról,hogy hogy beszél,de élőben hallani egy élmény volt! ezt sajnos nem lehet itt visszaadni.

a nyelv. hát,soha nem tanultam németül. amit megértek,az az rtl-es forma 1-közvetítéseknek,a német szurkolói daloknak,a die ärztének és blümchennek köszönhető:D de úgy érzem,hogy nem egy nehéz nyelv,a hét végére már egész sok mondatot megértettem. egyszer az ablak németül jutott eszembe:D tanulnék is tovább,de most a törökre kattantam rá! már olyan régen kinéztem magamnak ezt a nyelvet,és most találtam leckéket a neten,úgyhogy jeeeeeeeeeeeeee!

szóval néha rossz volt,amikor mindenki németül beszélt és nem értettem,nem tudtam mikor mondanak poént,stb. aztán voltak periódusok,amikor angolul nyomtuk,vagy amur fordította a németet. amur úgy érezte,hogy hibás ebben,de nem ő tehet róla,hogy a többiek nem beszélnek angolul. végül a török sráccal angolul,a tunéziaival franciául tudtam megértetni magam. ja,meghívtak tunéziába,de attól tartok,oda nincs fapados:( még törökországba sincs,csak pozsonyból.

miket csináltunk? a főzésen kívül pl. kibicikliztünk a rajna-kikötőbe,és ott dumálgattunk,a kastélykertben napoztunk,
na és a bl-elődöntő visszavágója! életem egyik legjobb tévés meccsélménye volt a chelsea-barça meccs. közben főztünk,és néha átrohantam a tévészobába megnézni az eredményt. aztán jött ki pizzáért a konyhába az egyik német srác és mondta hogy menjek már,mert tök jó a meccs. a szünetben lementünk a bárba,mert akciósak voltak a piák. vettünk is koktélt amurral,meg a török srác meghívott minket sörre. a végén úgy drukkoltunk a barçának,hogy egyenlítsenek! a kenyai lány kivételével mindenki! és a 93. perben.... ugrálááááááááááááás!! góóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóól! á,ott táncoltunk,ugráltunk ki a konyhába vacsizni. aranyhal szerint az egész koli zengett a gól pillanatában:D
érdekes módon a németek utálják ballackot,legalábbis mindegyik ott röhögött,hogy affrancba,ballack nem jutott döntőbe.

ja,és megint megcsillogtattam a tudásomat; ugye az egyetlen dolog,amihez értek,az a sport,azon belül a foci. úgyhogy most is felsoroltam nemtomhány csapatot a török bajnokságból,a török srác elájult. még jó,hogy a román srác nem kérdezte,mert az nehezebb dió lett volna. bár végülis felsorolom a román városokat,aztán annyi.

na hát volt még sokminden,de mindent nem lehet leírni. asszem így is elég hosszú lettem.
baromi jó volt karlsruhéban!

színház,ludek látogatása

2009-04-13T22:41:00.007+02:00

először is: voltunk színházban! juh nyert jegyeket a bárka színházba a szentivánéji álomra,amit szintén az alföldi rendez. azért szintén,mert már voltam az oresztészen,mikor ázsiai oroszlán férje lebetegedett,és én mehettem helyette. na,nekem már az is bejött,de ez a darab szerintem valami fantasztikus! eleve a bárka egy olyan hely,hogy egy méterre rohangásznak a nézőktől a színészek,családias az egész. de mennyit nevettünk rajta!
amúgy gyalogoltunk sokat az üllőin,mert nincs bérletünk. mindig nyúzom juhot,hogy menjünk már be sétálgatni pestre; olyan romantikus tud lenni este...na,most végre ebben is volt részem:D

csütörtökön juh lement vadkertre,én pedig bementem pestre,ugyanis anna,a lengyel lány már megérkezett,és a csajokkal nézelődtek a városban. csatlakoztam hozzájuk,kávéztunk,stb. később elmentünk szitakötőhöz,és segítettünk neki készíteni egy finom vacsit. sajnos nem maradhattam túl sokáig,mert el kellett sétálnom a népligethez ludek elé. ő a cseh haverom,aki itt töltötte a szünetet,nálam aludt.

pénteken ez volt az útvonalunk: városliget - hősök tere - andrássy út - opera - bazilika - lánchíd - gellért tér. találkoztunk a többiekkel,és felsétáltunk a gellért-hegyre. itt már nyolcan voltunk; darázs,naphal,szitakötő,vipera,bölény,anna,ludek na meg én! aztán még a budai várba is felmentünk,majd a batthyány-n ettünk a nagyi palacsintázójában. a margit-szigeten pihentünk le,és a lányok kitalálták,hogy este a portós emlékeket felelevenítve kocsmatúrázzunk.
voltunk is pár helyen,már nem nagyon emlékszem a nevekre,de az egyik a sirály volt,a végállomás meg a könyvtár klub. nagyon mókás volt,hogy angolul mondtunk pár nevet,mint a hole (gödör), library club (könyvtár klub).
megismerkedtünk egy magyar sráccal,akiről később kiderült,hogy amerikai(!!!), de nyolc éve itt él,és teljesen folyékonyan,akcentus nélkül beszél magyarul... hihetetlen volt! amúgy portugálul is beszél,meg spanyolul,szóval elvoltunk. kérdeztük,mi a titka,azt mondta,hogy az,hogy nincsen tévéje;) ludekkel végül elértük a második éjszakai buszt.

szombaton megnéztük a parlamentet,de annyi turista volt,hogy esélyünk sem volt bejutni. vettem két ruhát,olyan akciósat,amit darázs népszerűsített a napokban:) majd a zsinagógánál kávéztunk. ezek után egyedül maradtam annával és ludekkel; kicsit be voltam tojva,hogy hogy fogom egyedül szórakoztatni őket,mikor fogalmam nincs,hogy pesten hol lehet meginni valamit,vagy ilyesmi. de nem volt gond. a margit-szigeten találkoztunk bölénnyel,majd elindultunk szitakötő lakása felé,mert anna mindenképp meg akarta nézni a széchenyi fürdőt,és fürdőruhát kellett szereznünk. találtunk is,de mikor odaértünk a fürdő bejáratához,kiderült,hogy zárva van... ki voltunk akadva,mert már beleéltük magunkat:S
sebaj,lementünk a dunához. teljesen el voltak ájulva,hogy milyen gyönyörű ez így este,nekem meg dagadt a mellem a büszkeségtől:) itt adta be a kulcsot a lábam,már alig tudtam vonszolni magam... de valahogy kibírtam.

vasárnap be is fásliztam mindkettőt. ludek meg én elmentünk szentendrére, nézelődtünk egy sort,aztán kettőre már visegrádon is voltunk. itt megvártuk bölény kompját,és felmentünk együtt a várba. ledöbbentem,hogy mennyi a belépő (mintha múltkor még ingyenes lett volna) ,és nem csak én voltam ezzel így. nem is mentem be,hisz már voltam ott... kifelé elkapott minket egy szép kis eső,de nem ártott. annyira gyönyörű időnk volt ezekben a napokban,mindannyian lebarnultunk:)
tehát a vár után átkompoztunk nagymarosba,és innen bölény városa,vác következett. a nap hátralevő részét itt töltöttük,sétálgattunk,megnéztük a naplementét,sütiztünk.

ma pedig a kertben bográcsoztunk,söröztünk családilag! szüleim nem nagyon beszélnek angolul,úgyhogy öcsém nagy segítség volt,tök jól elvoltak ludekkel! csináltunk répás gombás szalonnás csirkét,ezt is a kertben ettük meg nagy nevetések közepette. amúgy a legnagyobb poén a szentkirályi ásványvízen levő luis figo,azaz füge lajos volt:D végigkísérte napjainkat,mindenhol őt láttuk. ludek is csinált egy szép kis képet magáról és róla.

a hazamenetel meg elég érdekesre sikeredett,ugyanis már elbúcsúztunk,mikor kiderült,hogy ludek rossz napra váltotta meg a jegyet... és a busz tele volt,nem lehetett mit tenni. átmentünk (futottunk) az orangeways buszhoz,de az is megtelt. na ekkor megszólított minket pár külföldi,hogy ők is arra szeretnének menni. megbeszéltük,hogy egyesüljünk:)
az egyik lány táskáján egy brazil zászló volt,mondtam ludeknek,hogy beszéljünk már portugálul hozzájuk:D kiderült,hogy az egyik lány tényleg brazil,a többiek meg kolumbiaiak (két lány,egy fiú).
közben anyu kiderítette,hogy este nyolckor megy egy vonat a keletiből,úgyhogy odamentünk. de a húsvét miatt csak a drága jegyből volt,ami úgy 30000 ft. mondtuk,hogy akkor inkább holnap megy ludek,és elmentünk pénzt váltani. mire visszaértünk a nő mégis talált nekünk egy olcsóbb jegyet,de nem volt elég pénzünk,ezért megint elszaladtunk váltani. de végül sikerült megvenni a jegyet.
volt még két óránk a vonat indulásáig; elsétáltunk az új ismerőseinkkel a városligetbe. leültünk dumálni egy fél órát,majd visszamentünk. kiderült,hogy most mind a négyen európában tanulnak; ketten párizsban,egy londonban,egy salamancában. beszéltünk a nyelveinkről,országokról,couchsurfingről... angolul,spanyolul,portugálul... megállapítottuk,hogy milyen fantasztikus,hogy így el tudnak beszélgetni a világ különböző tájairól jött emberek.
atyám,azt hiszem,most pihenek egy kicsit:)

hun-mlt

2009-04-03T21:51:00.004+02:00

most volt,két napja a magyarország-málta meccs.
miután azt olvastam,hogy az akciós (1200 ft-os) jegyek kezdenek szép lassan fogyni,fogtam magam,elmentem az oktogoni ibusz irodába,és megvettem a jegyeinket. egy héttel a meccs előtt! ilyet se csináltam még,de ha egyszer fociláz van!;)

társaim voltak a nagy napon: juh,róka és szarvas:) sajnáltam,hogy kutya nem tudott jönni,mert sokat kell tanulnia,egy másik barátnőm meg lebetegedett:(
a máltaiak egész sokan tiszteletüket tették,sztem jöttek vagy ötvenen!
a kezdés előtt gyászszünet volt az elefántcsontparti katasztrófa miatt. a nagy csöndben hirtelen felkiáltottak a szurkolók: "ocskay gabi! ocskay gabi!". nagyon nagyon megható volt. mint ahogy a himnusznál a 35000 szurkoló,és a sok-sok magyar zászló látványa is.

meglepett,hogy mennyire imádja most mindenki sanyit (torghelle). jó,tök logikus,de mégis,az már egy kicsit túlzás,hogy amikor a drága nagy nehezen kiharcol egy bedobást,mindenki elkezdi éltetni.. pedig ez volt:D
legalább szórakoztattuk magunkat valamivel,ugyanis a meccs azért hagyott kívánnivalót maga után. megszereztük a vezetést,de a második gólt csak nem sikerült berúgni. a máltaiaknak még helyzetük is volt,bár addig nem nagyon láttam el. aztán már nem bírtuk tovább,és elkezdtünk hullámozni:D érdekes,hogy az albánok ellen is ez volt,ezelőtt viszont csak egyszer tapasztaltam ilyet testközelből - a fradi-vecsés meccsen (szintén p.f. stadion) :D:D
a végén még lőttünk két gólt,gera zoli pont előttünk szaltózott,juhász roli is hozzánk közel ünnepeltette magát. úgyhogy a végére egészen király lett a hangulat!

róka mondata elgondolkodtatott. azt mondta,legközelebb nem ilyen helyre szeretne "ülni" (=állni). tök igaza van,megértem. a kapu mögött voltunk,itt általában többen kiabálnak gusztustalan dolgokat,mivel itt állnak a magyar csapatok ultrái is. ugyanakkor nekem az az igazi szurkolás,amikor végig állhatok,ugrálhatok,kiabálhatok. nem az,amikor ott ülök a kanyarban,és irigylem a többieket,akik rendesen szurkolnak a kapu mögött. én ezért elviselem a primitív dalokat,kiabálásokat.

na,a lényeg,hogy nyertünk,és 13 pontunk van! folyt. köv. ősszel,és addig is lehet reménykedni!:)